Egy Fregat visszatért
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Orosz tudományos műholdak - 2021.08.25 07:15.)

Augusztus elején belépett a légkörbe az orosz Szpektr-R rádiócsillagászati műholdat 2011-ben pályára helyező hordozórakéta Fregat végfokozata.

A Szpektr-R (RadioAstron, magyaros átírásban Ragyioasztron) műhold – sok évtizedes előkészületek után – 2011. július 18-án indult Bajkonurból, egy Zenyit-3F hordozórakétával, amelynek végfokozata egy Fregat-SZB volt. Ez utóbbi végezte el a műhold igen elnyúlt, földtávolban a 300 ezer km-es magasságot is meghaladó pályájának a kialakítását. A RadioAstron kitűnően működött, meghaladva 5 évesre tervezett hasznos élettartamát. Egészen 2019 januárjáig bírta, amikor kommunikációs problémák miatt be kellett fejeznie megfigyeléseinek sorozatát. A műhold fedélzetén egy 10 m-es átmérőjű rádióteleszkópot nyitottak ki, amellyel a földi rádiótávcső-hálózatokhoz csatlakozva olyan interferométert hoztak létre, amelynek felbontása minden eddiginél túltett. A kutatások célpontjai főleg távoli rádiósugárzó aktív galaxismagok (kvazárok), valamit pulzárok és mézerek – mind fényes, kis kiterjedésű égi rádióforrások – voltak.

A RadioAstron fedélzetén egy 10 m-es átmérőjű rádióteleszkóp működött. (Fantáziakép: Roszkoszmosz)

A RadioAstron megfigyelési programjainak eredményeiről napjainkban is folyamatosan jelennek meg publikációk a csillagászati szakfolyóiratokban, de a projekt most nem emiatt került be ismét a hírekbe. Eljött ugyanis az ideje, hogy a mintegy másfél tonnás Fregat végfokozat belépjen a légkör sűrű rétegeibe és megsemmisüljön. Az esemény – a start után valamivel több mint egy évtizeddel – be is következett, augusztus 9-én, magyar idő szerint 18:24 körül (nagyjából 1 perces hibával). A követőhálózatok mérései szerint ez az Indiai-óceán déli része, lakatlan terület fölött, 49° déli szélesség és 87° keleti hosszúság környékén történt.

A Fregat-SZB végfokozat rajza. (Kép: NPO Lavocskin)

A RadioAstron pályájának hajlásszöge 42,5° az egyenlítői síkhoz képest. Maga a műhold természetesen még ott van a 8,8 napos keringési idejű pályáján, habár már irányítatlanul. Viszonylag könnyen megfigyelhető, és fényességének változásaiból arra lehet következtetni, hogy forog. De vajon mikor térhet vissza a légkörbe? Nos, a pályája sokkal stabilabb, mint a Fregaté volt, évszázadokba is beletelhet, mire földközeli pontja olyan alacsonyra kerül, hogy a műhold belépjen a légkörbe. Kései utódaink, ha meg tudják majd figyelni, valószínűleg egy látványos égi tűzijáték részesei lehetnek, amikor a 10 m-es antennával felszerelt, jó 3 tonnás test felizzik a légkörben.

A Fregat végfokozatra visszatérve, azt Oroszországban 2000 óta már több mint 90 alkalommal használták különböző Szojuz és Zenyit hordozórakétákon. Gömbölyű üzemanyagtartályai gyűrű alakban helyezkednek el. Habár többnyire sikeresnek számítanak, azért fordultak elő velük rendellenességek. Talán a legemlékezetesebb a Fobosz-Grunt esete volt 2012-ben, amikor a Mars Phobos holdjának kutatására szánt űrszonda a Fregat hibájából nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. A Fobosz-Grunt végül a végfokozattal összekapcsolva egyre alacsonyabbra került és elégett a sűrű légkörben. 2014-ben két európai Galileo navigációs műhold (az 5. és 6. számú) nem volt képes elérni a végleges pályát. Programozási hiba miatt nem működött megfelelően 2017-ben a Metyeor-M2 orosz meteorológiai holddal és 18 másik kisebb űreszközzel indított végfokozat. Magával a most augusztusban visszatért Fregattal is történt egy incidens tavaly májusban. Mint arról akkor beszámoltunk, egy robbanás következtében legalább 65 nagyobb darab vált le róla.