Az utolsó Zenyit?
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Orosz alkalmazási holdak , Időjárás és előrejelzése - 2015.12.12 07:15.)

Úgy fest, az orosz Elektro-L2 meteorológiai műhold volt az utolsó, amelyet Zenyit hordozórakétával állítottak pályára.

Az orosz–ukrán készítésű Zenyit hordozórakéta sorsát a két ország konfliktusa látszik megpecsételni. Ha csak valami komoly változás nem történik, a tegnapi bajkonuri start volt az utolsó, amelyhez ezt a rakétatípust használták. Fejlesztése az 1970-es évek Szovjetuniójában kezdődött, azzal a céllal, hogy modernizálják az 50-es és 60-as évekre visszanyúló múlttal rendelkező hordozóeszközöket. Most, ironikus módon, a felváltandó régi típusok mégis túlélni látszanak a Zenyitet.

A Zenyit rakétatípus valószínűleg utolsó képviselőjének útja december 9-én a kazahsztáni Bajkonur szerelőcsarnokából a 45-ös indítóállásához vezetett. (Videó: Roszkoszmosz)

Mielőtt rátérnénk a rakéta sorsára, röviden bemutatjuk az űreszközt, amelyet december 11-én, magyar idő szerint 14:45-kor indulva pályára állított. Az Elektro-L2 egy geostacionárius pályára szánt orosz meteorológiai műhold. A sorozat első tagja ugyancsak egy Zenyit rakétával startolt majdnem öt évvel ezelőtt, 2011 januárjában.

Az Elektro-L2 műhold. (Fantáziakép: Lavocskin)

Az 1,8 tonnás starttömegű Elektro-L2 a Lavocskin vállalatnál épült, 10 éves tervezett időtartamra. A geostacionárius pályán a 77,8° keleti hosszúság fölötti pozícióba kerül, ahonnan zavartalanul figyelheti a Föld felé eső féltekéjét. Az Elektro-L holdak jelentik Oroszország első operatív geostacionárius időjárási műholdrendszerét. A látható fény tartományában és infravörösben alapesetben félórás frissítéssel – szükség esetén sűrűbben – készítenek képeket. A műholdak adatait a polgári meteorológiai szolgálat és a hadsereg is alkalmazza. Fedélzetükön az űridőjárást tanulmányozó érzékelők, és a műholdas keresési és mentési rendszert kiszolgáló kommunikációs berendezés is helyet kapott.

A rakéta Fregat végfokozata és az Elektro-L2 műhold a startra való előkészítéskor. (Kép: CENKI)

A Juzsnoje iroda által tervezett Zenyit rakétát az ukrajnai Dnyepropetrovszkban működő Juzsmas gyár készíti. A hordozóeszköz korábban, 1985-ös bemutatkozása óta 82 alkalommal repült. Ezek közül 36 esetben a Sea Launch cég úszó platformjáról, a Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli vizeiről indították. A Sea Launch jelenleg a végét járja: az elmúlt években csődvédelembe menekült, megbízhatósága megkérdőjeleződött, nincs élő megrendelése műholdindításra. A cég épp az eszközei értékesítésével próbálkozik. A „szárazföldön” orosz–ukrán viszony elmérgesedése miatt a mostani startot is hónapokkal el kellett halasztani: az ukrán szakemberek kiküldését nem hagyták jóvá a hatóságok. Egy másik, repülésre kész Zenyit hordozórakéta készen leszállítva várakozik Bajkonurban. Hasznos terhe a 2017-re elkészülő orosz röntgen- és gamma-csillagászati űrobszervatórium, a Szpektr-RG műhold – lenne. Ugyanakkor a rakéta szavatossági ideje idén lejárt. Úgy hírlik, hogy az oroszok inkább egy Proton rakétával küldenék pályára a Szpektr-RG-t.

A Zenyit rakéta első fokozatát egy kerozinnal és folyékony oxigénnel működő RD-171 hajtómű adja, amelyet az orosz Enyergomas cég szállít. Ez az világ egyik legnagyobb tolóerejű folyékony hajtóanyagú rakétahajtóműve. Eredetije az orosz Buran űrrepülőgép indításához használt Enyergija rakéta segédhajtóművei céljára kifejlesztett RD-170. (Az Enyergomas később kisebb változatokat is készített és exportált; az Egyesült Államokban az RD-180 az Atlas-5, az RD-181 pedig az Antares hordozórakétákat erősíti. Ugyancsak hasonló alapon fejlesztett hajtóműveket kapnak az új generációs orosz Angara rakéták.)

A mostani start során a Zenyit rakéta 3F (más jelöléssel 3SLBF) változatát alkalmazták. Az orosz hajtóművek felhasználásával Ukrajnában készült az első, valamint a második rakétafokozat. A végleges műholdpálya kialakítását a Fregat-SB gyorsítófokozat végezte. Ez utóbbit a szintén Moszkvához közeli orosz Lavocskin cég gyártotta. A Fregat végfokozat háromszori begyújtással, magyar idő szerint pénteken valamivel éjfél előtt állította az Elektro-L2 műholdat közvetlenül a geostacionárius körpályára.

Végül a rakéta indítása, felemelkedése, és eltűnése az esti égen – a Zenyit történetében talán utoljára. (Videó: Roszkoszmosz)