Egyelőre nem indulnak Proton rakéták
(Rovat: Orosz hordozórakéták, Lássuk és halljuk egymást - 2011.08.24 07:15.)

Az orosz Express AM-4 távközlési műhold minapi sikertelen indításának okát vizsgálják. Amíg eredményre nem jutnak, az orosz illetékesek leállítják a Proton hordozórakéták használatát.

Mint emlékezetes, az Európában eddig épített legnagyobb teljesítményű távközlési műhold augusztus 18-án nem tudta elérni a tervezett pályáját. Jelenleg 995 km és 20 294 km közötti magasságú, elnyúlt, 51°-os hajlásszögű pályán kering, messze a tervezett végső geostacionárius körpályától (36 ezer km magasságban a felszín felett, az Egyenlítő síkja közelében). Még az sem világos, hogy a műhold elvált-e a Briz-M végfokozattól, illetve hogy meg lehet-e valamilyen módon, a saját hajtóművek üzemeltetésével menteni. (A szakértők szerint ez igen valószínűtlen, hiszen ha 24 órán belül nem nyílnak ki a napelemtáblák, és nem kezdődik meg az energiatermelés, a műhold jó eséllyel egy halom ócskavassá válik.) A hiba minden bizonnyal a végfokozattal történt, amely már az utolsó, ötödik tervezett pályamódosító manővert sem tudta elvégezni. A gyanú a Briz-M vezérlő rendszerére terelődött, s amíg nem tisztázzák a hiba valódi okát, addig elővigyázatosságból nem indulhat több műhold a Proton-M/Briz-M hordozóeszköz-kettőssel.

Az Express AM-4 a Föld körül, az építő EADS Astrium fantáziaképén.

A műhold természetesen biztosítva volt. Az Express AM-4 elvesztése ugyanakkor évekkel vetheti vissza a műholdas digitális televíziózás fejlődését Oroszországban. Az űreszköz emellett a kormányzati szervek számára jó minőségű, titkosított kommunikációs csatornákat is biztosított volna az ország távoli vidékeinek eléréséhez. A kudarc kivívta Putyin miniszterelnök haragját is, aki emiatt lemondott egy űrtárgyú kormányzati megbeszélést. Az elmúlt kilenc hónapban ez volt az ötödik olyan indítás Oroszországból, amely valamilyen kudarccal végződőt. Részben ezért nemrég a szövetségi űrügynökség, a Roszkoszmosz élén is vezetőváltás történt. A probléma nagyságát az a lélektanilag fontos tény is érzékelteti, hogy a most elveszett űreszközt először az amerikai-kanadai együttműködésben, katonai fennhatóság alatt üzemelő észak-amerikai figyelőrendszer (North American Aerospace Defense Command, NORAD) találta meg, nem pedig maguk az oroszok.

A mostani ideiglenes leállás november végéig hat tervezett műholdstartot érint. A kereskedelmi megrendelők számára a késedelem miatt feltehetően kártérítést is kell majd fizetni. Egyelőre nem világos, mennyi ideig tart a kényszerű szünet, és mennyibe fog kerülni a hiba korrigálása. Az oroszok a szovjet idők, 1965 óta használják a nagyteljesítményű Proton rakéta változatait. A Briz-M végfokozat újabb fejlesztés (első sikeres repülése 2000-ben volt). Szerepe a már a Föld körüli térségbe jutott műholdak pályájának megemelése, pontos „beállítása”, akár nyolcszori hajtómű-újraindítással.