| Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Három Gonyec meg egy Szkif A négy orosz műhold Vosztocsnijból indult egy Szojuz-2.1b rakétával.
A Gonyec-M sorozatba tartozó távközlési műholdak a 33L, 34L és 35L jelet viselik. Ezek az alacsony pályás holdak ún. store and forward, azaz „tárold, majd továbbítsd” elven működő távközlési eszközök. Távoli területekről (is) képesek letölteni adatokat, majd a vevőállomás fölé érve azokat lesugározni. Egy Gonyec-M (fent) műhold 8 Mbyte adat tárolására, majd annak 9,6 kbit/s, 64 kbit/s, vagy 2,4 Gbit/s sebességű lesugárzására képes. Ha a teljes konstelláció kiépül, akkor 36 műholdat fog tartalmazni. A mostani indítást nem számítva eddig 22 ilyen űreszköz került pályára. Élettartamuk 5–7 év.
A Szkif-D egy szélessávú internetes műhold, egy nagyobb műholdsereg előfutár-rendszerének első tagja. A nagy konstellációban egyszer majd 600 műhold lesz, ezt Szferának hívják majd. Ezt megelőzően azonban a Szkif konstellációt kell létrehozni 12 műholddal, 2028-ig. A tervek szerint 2024-ben kettő, 2026-ban hat, míg 2028-ban további négy Szkif-D kerül pályára.
A Szkif-D előkészítésén dolgozó csapat csoportképe a műhold előtt. (Kép: Roszkoszmosz)
A startra az Amuri körzetben épült Vosztocsnij űrrepülőtér 1SZ jelű indítóállásából, egy Szojuz-2.1b hordozórakétával, illetve az annak orrában elhelyezett Fregat-M végfokozattal került sor október 22-én magyar idő szerint 21:57-kor. A három Gonyecnek 1400 km magas, míg a negyedik holdnak 8070 km magas pályára kell jutnia. A hordozórakéta első fokozata munkáját befejezve a Csendes-óceánba csapódott. A Szojuz-2.1b változatnak ez volt az idei ötödik, összességében pedig a 77. indítása. Az új orosz űrközpontból ez volt a tizenkettedik kozmikus start. Nem az idén, hanem összesen…
(Kép: Roszkoszmosz)
| |||
|