Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Magas poláris pályára indult az Arktyika
(Rovat: Orosz alkalmazási holdak, Lássuk és halljuk egymást , Időjárás és előrejelzése - 2021.02.28 12:15.)

Az orosz Arktyika-M1 távérzékelő (meteorológiai) és távközlési műhold egy Szojuz rakéta csúcsán került erősen elnyújtott pályára, ahonnan az északi sarkvidéki régiókat fogja kiszolgálni.

Az Arktyika-M egy olyan új orosz műholdcsalád, amely Oroszország északi vidékei, illetve az Északi-sarkvidék területét figyeli meg, illetve az ottani vészhelyzeti kommunikációt segíti. Az eredeti elképzelések szerint egyidejűleg két műholdból álló konstellációt a Lavocskin cég építette az Elektro-L meteorológiai műholdtípus bázisán (a Navigator műholdplatformon). A fedélzeten működő eszközök az MSZU-GSZM multispektrális képalkotó, valamint a különféle meteorológiai és kutató-mentő rendszerek adóvevői. A két nagyméretű napelemtáblával szerelt műhold induló tömege 2100 kg, tervezett élettartama 10 év.


Arktyika-M. (Kép: RussianSpaceWeb)

A műholdat egy Szojuz-2.1b rakéta indította Bajkonurból, február 28-án, magyar idő szerint 7:55-kor. Ennek tetején foglalt helyet az a Fregat-M végfokozat, mely a műholdat erősen elnyúlt elliptikus (ún. Molnyija) pályára állította.

A pályáról érdemes szót ejteni. Mint az közismert, a legtöbb meteorológiai műhold vagy geostacionárius, vagy alacsony poláris pályára kerül. Az előbbi (36 ezer km-rel az Egyenlítő felett húzódó) pálya előnye, hogy a műhold állni látszik az égen (így a földi vevő antennáját nem kell mozgatni), illetve hogy bolygónk felszínének közel harmada látható onnan. Hátránya, hogy a nagy távolság miatt a felbontás viszonylag kicsi, illetve hogy a pólusvidékek nem nagyon figyelhetők meg. A másik típusú – poláris – pályán a műholdak alacsonyabban, 700–900 km magasban keringenek, és a pálya síkja az Egyenlítőre közel merőleges (pályahajlás, vagy inklináció 90–100°). Ez alatt a pálya alatt a Föld folyamatosan elfordul, így egy műhold ezen a pályán a Föld valamennyi része fölé eljut előbb-utóbb.

Az oroszok által előszeretettel használt erősen elnyújtott (HEO, Highly Elliptical Orbit) pálya egy olyan, kb. 12 órás keringési idejű pálya, melynek a Földtől távoli pontja a sarki területek „fölött” kb. 40 ezer km magasan van. Az ilyen pályán keringő műhold gyorsan (kb. 1 óra alatt) áthalad a Föld nagy része felett (hisz a földközeli pont mindössze 1000 km magasan van), majd 11 órán keresztül tartózkodik az északi (tundra, sarkvidéki) régiók felett. Ennek a pályának a Szovjetunió/Oroszország számára az az előnye, hogy így szinte folyamatos kommunikáció biztosítható az ország északi vidékein is, ahonnan egy geostacionárius műholdat már egy magasabb épület, vagy fasor is kitakarna. Egy ilyen pálya egyetlen hátránya, hogy viszonylag nagyméretű és mozgatható antennák kellenek – de hát ha más megoldás nincs, akkor ez is jobb a semminél. A pálya a nevét még a hatvanas években kapta, amikor a szovjetek ilyen pályára állították az első Molnyija távközlési műholdakat.


Molnyija pálya. (Kép: Wikipedia)

Az Arktyika-M sorozatba eredetileg két műholdat terveztek, amelyek közül ez a mostani az első. Most azonban már arról van szó, hogy legalább öt tagból állna majd a rendszer, amelyek az elkövetkező négy évben állnának pályára. Már tervezik a következő, Arktyika-MP szériát is, ezek 2026-tól indulhatnának.


A képen a Fregat végfokozat egy része látható az Arktyika-M1 műholdat indító rakéta orrkúpjának felszerelésekor. (Kép: Roszkoszmosz)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021