Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Boldog szülinapot ERS-2!
(Rovat: Nyereség a kontinensnek, Navigáció és térképészet , Katasztrófák ellen - 2005.04.22 11:27.)

Európa egyik orbitális "radarszeme" tíz éve szolgálja az egész emberiséget. Az ERS-2 eddig közel 52 300 keringést végzett bolygónk körül, és mintegy 3000 felhasználó számára küldött adatokat a felszínről, az óceáni jéghegyekről, az ózón állapotáról, vagy éppen vulkanikus mozgásokról.

Az ERS-2 1995. április 21-én indult európai távérzékelési mesterséges hold. "Öregebb" testvére, az 1991-ben indított ERS-1-nek.

Az ERS-2 remekül teljesített "életének" első közel két évében, ám 1997-ben gondok akadtak vele. Ezúttal is, mint sok más esetben, a giroszkópok kezdtek idő előtt tönkremenni. A három tengely körüli forgás stabilizációjához használt eljárások három jól működő giroszkópot feltételeznek. Eredetileg 6 volt a fedélzeten, de túl korán kezdődő „kidőlésük” kétségessé tette, hogy az ERS-2 hosszú életű lesz-e. Az évek során, ahogy a szükség hozta, az ESA szakemberei újabb stabilizáló algoritmusokat dolgoztak ki, először kettő, majd egy giroszkóppal, végül giroszkópok nélkül. Így a megmaradt működő példányokat tartalékolhatják; a program sikere immár lényegében nem függ ezektől az eszközöktől. Így ki lehetett védeni, hogy az ERS-2 idő előtt befejezze kiterjedt távérzékelési programját.


Az ERS-2 az elmúlt tíz évben egy sor szakember (összesen mintegy 3000 felhasználó) munkáját segítette, melyből most csak két példát emelünk ki.

Gilles Elkaïm sarkkutató például 2000. májusában indult Norvégia legészakibb részéről. A teljesen egyedül, gyalog, sílécen, kajakkal és szánon megtett 12 ezer kilométeres, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig (a Bering-szorosig) tartó, az eurázsiai kontinens északi peremén át vezető expedíció neve Arktika volt. A mintegy fél tonna élelmet és felszerelést szállító magányos utazót 12 szánhúzó kutya – és az Európai Űrügynökség (ESA) Envisat és ERS-2 távérzékelési mesterséges holdjai is segítették. A műholdak (felhőkön is átlátó) radarképeinek elemzésével meghatározható volt a megfelelő útvonal az egyébként nehezen kiszámítható jégmezőkön át. Elkerülhetők lettek a mozgó, illetve az elvékonyodott, s ezért különösen veszélyes jégmezők.

A középtávú (legfeljebb tíz napos) időjárási előrejelzéseket készítő európai intézet (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, ECMWF) évek óta használja az ERS-2 e műszerének adatait. Ha globálisan nem is, de az Atlanti-óceán északi térségében elegendően sok földi állomás áll rendelkezésre. Az elmúlt évek során pedig kifejlesztettek egy olyan számítógépes programot, amely az adatokat részben korrigálni tudja. Így a meteorológusok újra beépíthetik – az azóta ráadásul már továbbfejlesztett – modelljeikbe ezeket a mérési adatokat. Ezzel nőhet az előrejelzés pontossága, ami különösen a heves viharok és hurrikánok esetén fontos. Addicionális eredmény, hogy további kutatások céljára egy hosszú időt átfogó szélsebesség-adatbázis is létrejött az ERS-1 és -2, valamint a földi állomások adatainak integrációjából.

EZEKRŐL ÉS TOVÁBBI ERS-1 ÉS -2 ALKALMAZÁSOKRÓL AZ ALÁBBI LINKEKRE KATTINTVA OLVASHATNAK RÉSZLETESEBBEN:

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024