Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Bőségesen van vízjég a Plútó kérgében
(Rovat: New Horizons, Távoli világok kutatói - 2016.03.09 07:15.)

A New Horizons mérései alapján készült térképek szerint meglepően sok vízjégből álló hegy található szerte a Plútón. A hegycsúcsokat metánhó borítja.

A kutatók szerint a korábban feltételezettnél sokkal több a vízjég a Plútón. A New Horizons szonda tudományos csapata Alan Stern vezetésével a szonda Ralph műszere infravörös spektrális képalkotójával végzett méréseket elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a Plútó felszíne közelében vízjégből álló kéreg helyezkedhet el.


A New Horizons Ralph műszere infravörös képalkotója (LEISA) méréseiből előállított hamisszínes képen jól látszik, hogy fordul elő nagy mennyiségben vízjég a Plútó felszínén. A jobb oldali kép a pontosabb, más anyagok jegeit is figyelembe vevő modell alapján készült, ezen a másiknál több helyen található vízjég. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

A színképi adatok első ránézésre csak kevés vízjég-lerakódást mutatnak. A kutatók szerint ez azért van így, mert más anyagok – főként a nitrogén, a metán és a szén-monoxid jegei eltakarják a mélyebben fekvő vízjeget. Ezért új modellt dolgoztak ki, amelyben egyidejűleg elemzik az összes jégfajta előfordulását, így finomabb részleteket mutató térképet kaptak. Általában azt tapasztalták, hogy a vártnál sokkal több jég van a Plútón, de ez nem minden területre igaz. A híres szív alakú terület nyugati részén elterülő hatalmas síkságról (nem hivatalosan Szputnyik-síkság) szinte teljesen hiányzik a vízjég. Ez a terület valószínűleg akkor jöhetett létre, amikor évmilliárdokkal ezelőtt egy másik test csapódott a Plútó felszínébe, az így keletkezett medence pedig nitrogénjéggel töltődött fel. A síkságon egyébként különös, cellás szerkezet figyelhető meg, feltételezik, hogy ezt a Plútó mélyéből kiáramló hő által fenntartott konvekció alakítja ki.


A kiterjedt síkság (az úgynevezett Szputnyik-síkság) peremvidékén emelkedő magas hegyeket az egymásra torlódott jégtömbök alkotják. Egyesek magassága a 2,5 kilométert is eléri. A hegylánc hirtelen ér véget a síkság peremén, amelyet puhább, nitrogénben gazdag jég alkot. A sík felületet csak a meglepő, cellás szerkezet határvonalai és a helyenként megfigyelhető szövetszerű, redőzött terület töri meg, amelyet valószínűleg a napsütés hatására bekövetkező szublimáció alakított ilyenre. A képen látható terület 50 kilométer kiterjedésű. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

Az ilyen jellegű geológiai aktivitás ugyancsak meglepő volt a kutatók számára, hiszen a Plútó több mint 30-szor messzebb van a Naptól, mint a Föld, kisebb a Holdnál és egyetlen közeli, nagyobb bolygóval sincs gravitációsan kötött kapcsolatban, vagyis nagyon kevés energia áll rendelkezésre az éghajlati és geológiai változások fenntartására.

A Plútó északi sarkvidékén fekvő, nem hivatalosan Lowell-régiónak nevezett terület ugyancsak vízjégben szegénynek mutatkozott.

Alan Stern elmondta, hogy a New Horizons kutatói szerint a Plútó felszínén magasba emelkedő hegyláncok feltételezésük szerint vízjégből állnak, amely anyag az ott uralkodó, mínusz 235 °C körüli hőmérsékleten kőzetként viselkedik. A vízjég sűrűsége kisebb, mint a nitrogénjégé, ezért úgy tűnik, rengeteg több kilométeres jéghegy úszik a fagyott nitrogénből álló óceán felszínén. Már a korábbi távcsöves megfigyelések is azt mutatták, hogy az égitesten bőven van nitrogén, azonban a nitrogénjég nem elég szilárd ahhoz, hogy a megfigyelthez hasonló hegyeket hozzon létre, mert még a Plútó gyenge gravitációs terében is megcsúszik a saját súlya alatt.


Ezen a képen a hegyek színét felerősítették, hogy jobban kiemeljék a kémiai összetétel különbözőségét. (Kép: NASA / JHU APL / SwRI)

A földi megfigyelésekkel azért nem fedezték fel a bőségesen előforduló vízjeget, mert a más anyagok jege beborította a felszínt, eltakarva a földi műszerek és a Hubble-űrtávcső elől a vízjeget.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024