Ókori erődök
(Rovat: Navigáció és térképészet - 2024.04.17 07:15.)

A kémműholdak által a hidegháború idején készített, és most a titkosítás alól feloldott felvételeken közel 400, eddig ismeretlen ókori erődítményt sikerült felfedezni.

A kutatást a Darmouth College professzora, Jesse Casana vezette. Eredményei, amelyeket az Antiquity című folyóiratban publikáltak, megkérdőjelezik azt a régebbi feltételezést, miszerint az ókori építmények egy merev határvédelmi rendszer részeit alkották, ehelyett arra gondol, hogy ezek pezsgő életű kulturális és kereskedelmi központok egykori jelenlétére utalnak.

Régebbi és újabb műholdas felvételek a Szíria északi részén lévő Tell Brak erődről. (Kép: Casana et al., Antiquity 2023, CC BY 4.0)

A mostani felfedezés alapjául és kiindulási pontjául Antoine Poidebard francia jezsuita atya úttörő munkája szolgált. Poidebard az 1920-as években végezte el a térség első archeológiai vizsgálatát, amelynek során 116 erődítmény maradványait dokumentálta, amelyekről azt feltételezte, hogy a Római Birodalom keleti határát jelölték ki és védték. Az újabb vizsgálatok során a Corona és Hexagon kémműholdak által az 1960-as és 1970-es években készített, és a titkosítás alól nemrég feloldott felvételeket elemezték. A kutatás eredménye megkérdőjelezi Poidebard feltételezését.

1934-ben készült légi felvétel a térség már akkor is ismert néhány római kori erődítményéről. (Kép: Antoine Poidebard atya / Casana et al., Antiquity 2023, CC BY 4.0)

Casana és munkatársai a szíriai sivatagokban 396 erődítményt azonosítottak, vagyis számuk messze meghaladja azt, amennyit Poidebard felfedezett. Az újonnan azonosított erődítmények kelet-nyugati és észak-déli irányban is nagy területen szétszóródva helyezkednek el, ami megkérdőjelezi Poidebard feltételezését, miszerint az objektumok a Birodalom határvonala mentén sorakoztak. Az objektumok jellemzően négyzet alaprajzúak, a négyzetek oldalhossza általában 50–80 méter közötti, a későbbi épületektől erősen erodálódott falmaradványaik teszik őket könnyen megkülönböztethetővé. Elhelyezkedésük mindenesetre azt jelzi, hogy feladatuk sokkal inkább a kereskedelem támogatása lehetett, mintsem a szigorúan vett határvédelem. Mint Casana rámutat, az ókori államok sok esetben próbálkoztak azzal, hogy területüket fallal vegyék körül, ám ez a törekvésük univerzális hibának bizonyult, mert elzárta egymástól a különböző népeket.

Azoknak az erődítményeknek a helyét mutató térkép, amelyeket Poidebard (fent), illetve a szerzők (lent) térképeztek fel. (Kép: Casana et al., Antiquity 2023, CC BY 4.0)

A kutatás rávilágít a műholdas felvételek alkalmazásának hasznosságára a régészeti kutatásokban, mert a felvételen sok olyan objektumot azonosíthatnak, amelyek máskülönben észrevétlenek maradnának és így áldozatul esnének a városok vagy a mezőgazdasági területek terjeszkedésének. A régészek remélik, hogy előbb-utóbb más eszközökkel, például a U2 kémrepülőgéppel készített felvételek titkosítását is feloldják, amelyek kiértékelése új felismerésekhez vezethet az archeológiában.