Öt hónap szünet után újra Vega
(Rovat: Navigáció és térképészet, Kis űreszközök nagy szerepe - 2021.04.29 12:15.)

Sikerrel tért vissza a legkisebb európai hordozórakéta, egy francia földmegfigyelő műholdat és öt másik kicsit juttatott pályára.

A start Francia Guyanából, a Kourou űrközpontból történt magyar idő szerint április 29-én 3:50-kor. Az Egyenlítőhöz közel fekvő dél-amerikai helyszínen ekkor még 28-én 22:50 volt. A Vega legutóbbi, 17. indítása tavaly novemberben kudarccal végződött. A vizsgálatok feltárták, hogy a fatális emberi hibát a 4. fokozatban egy kábel fordított csatlakoztatása okozta. 2019 júliusában ugyancsak szerencsétlenül végződött egy Vega indítás (VV15), akkor a második fokozat rendellenes működése miatt. Azt megelőzően a Vega rakéta első 14 startja hibátlanul zajlott.

A Vega rakéta mostani, VV18-as startja rendben zajlott. Idén ez volt az első indítás Kourouból. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Photo Optique Vidéo du CSG / J.M. Guillon)

A fő hasznos teher a Pléiades-Neo-3 nagyfelbontású földmegfigyelő műhold volt, amelynek tervezője, finanszírozója, építője és üzemeltetője is az Airbus. A 3-as sorszám ellenére ez az új generációs Pléiades sorozat első képviselője. Akát 30 cm-es felszíni felbontású felvételeit egyaránt hasznosítják majd kereskedelmi, tudományos és katonai célokra. A két első generációs Pléiades műhold 2011-ben és 2012-ben indult, képeikkel időnként cikkeinkben is találkozhatnak olvasóink. Idén egy másik Vega rakétával szeretnék felbocsátani a Pléiades-Neo-4-et is. A következő kettőre pedig 2022-ben, egyetlen rakétaindítással kerülne sor, akkor már kihasználva az új Vega-C rakéta megnövelt kapacitását.

A Pléiades-Neo-3 és -4 műholdak a toulouse-i szerelőcsarnokban, mielőtt Francia Guyanába indultak volna. (Kép: Airbus Defence and Space / P. Masclet, Master Films)

A Pléiades-Neo sorozat 920 kg tömegű tagjai azok közé a műholdak közé tartoznak majd, amelyek a kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb felbontású műholdképeket produkálják. Ha a konstelláció teljes lesz, a műholdak közti optikai (lézeres) adatátvitel segítségével rövid idő, akár 30-40 perc alatt olyan megfigyelési célpontokra tudják irányítani a kamerájukat, amelyeket a megrendelők kívánnak.

A Pléiades-Neo-3 628 km magasan húzódó, 97,89°-os hajlásszögű, vagyis közel poláris pályára került. A többi öt műhold 613 km magasan, 97,99°-os inklinációjú pályákon önállósult. A kisebb útitársak között volt a Norvég Űrügynökség, a NanoAvionics, a Spire és az Eutelsat egy-egy űreszköze.

A 16 kg-os Norsat-3 egy kísérleti radaros érzékelőt és egy a tengeri hajóforgalmat figyelő AIS (Automatic Identification System) vevőberendezést visz magával. A NanoAvionics aktatáska méretű, Bravo nevű kis műholdja a denveri Aurora Insight cég rádiófrekvenciás mérőműszerét működteti a fedélzeten. Párja, a Charlie idén januárban, a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájával jutott az űrbe, száznál is jóval több társával együtt. Két másik kereskedelmi CubeSat a Spire cég flottáját bővíti. A Lemur-2 holdak hajókövetést és az időjárás-előrejelzéseket segítő adatok gyűjtését végzik. Végül a nagy kereskedelmi műholdas távközlési cég, az Eutelsat egy kísérleti, CubeSat kategóriájú műholdját is felbocsátották. Az ELO Alpha egy keskeny sávú adatátvitelre tervezett műholdsereg előfutára. Építője a kaliforniai Tyvak Nano-Satellite Systems. Az Eutelsat azt vizsgálja, hogy a geostacionárius pályán levő műholdjainak szolgáltatását hogyan tudná kiegészíteni egy alacsony pályás rendszerrel.