Újabb japán navigációs műhold indult
(Rovat: Navigáció és térképészet, Japán a világűrben - 2017.08.20 07:15.)

Egy H-2A rakétával sikeresen pályára állt a QZSS rendszer harmadik tagja.

Legutóbb nem is olyan régen, június 1-jén írtunk a zenitközeli japán navigációs műholdak rendszeréről (QZSS, Quasi-Zenith Satellite System), annak alkalmából, hogy felbocsátották az egyelőre négy műholdasra tervezett, még 2010-ben kiépíteni kezdett konstelláció második tagját. Most a sorozatból a harmadik, Micsibiki-3 (Michibiki-3) nevű űreszközre került sor. A Japán Űrügynökség (JAXA) H-2A hordozórakétája augusztus 19-én, magyar idő szerint 7:29-kor startolt Tanegashima szigetéről. (A startot egy héttel korábbra tervezték. Ezt először az időjárás, majd a rakéta első fokozatával adódott technikai probléma miatt kellett elhalasztani.)

Vidám grafika a QZSS négy műholdjáról. (Kép: JAXA)

A rendszer negyedik tagját is rövid időn belül, várhatóan még az idei év vége előtt pályára szeretnék állítani. Ezzel elkészülne az amerikai GPS műholdas helymeghatározó rendszer japán igényekre szabott kiegészítése. A navigációs vevőberendezések nem csak a közepes magasságú pályákon keringő GPS holdak, de a magas (geoszinkron) pályájú QZSS holdak jeleit is képesek venni és feldolgozni. Míg az első két QZSS műhold 1 napos keringési idejű, de az egyenlítői síkkal mintegy 32°-os szöget bezáró pályára került, addig a most felbocsátott harmadik az Egyenlítő síkjának közelébe, vagyis geostacionárius pályára kerül. Így az utóbbi a Föld felszínéről nézve lényegében állni látszik majd az égen. Az előbbiek viszont egy észak-déli irányban elnyúlt nyolcas alakot írnak le egy adott égi pozíció körül.

Mindkét típusú pálya választásának az oka, hogy Japán területéről – és persze az ázsiai és csendes-óceáni térség más helyeiről – nézve a műholdak nagy horizont feletti magasságban, a zenit közelében tartózkodjanak. Ennek a haszna, hogy magas házakkal sűrűn beépített nagyvárosi környezetben a navigációs vevő akkor is talál a helymeghatározáshoz elegendő számú műholdat az égen, ha a GPS holdak többségének látóirányát kitakarják az épületek. A QZSS további szerepe a pontosság növelésén túl, hogy a GPS rendszer integritásáról (megfelelő működéséről vagy esetleges zavaráról) haladéktalanul informálja a felhasználókat, ami a kritikus alkalmazások alapvető feltétele.