Zöldségtermelés a világűrben és a Földön
(Rovat: Mezőgazdaság - 2002.11.02 00:42.)

Az űrhajósoknak ennivalójukat a Földről kell magukkal vinniük, vagy onnan pótolniuk. Minél hosszabb egy küldetés, annál több tartalékra van szükség a "kamrában". A NASA kísérleti üvegházában azt vizsgálják, hogyan lehetne a táplálék egy részét a helyszínen előállítani. Az új módszerek a Földön is hasznosak lehetnek.

A kutatások egy olyan New Jersey állambeli intézményben folynak, ahol az üvegház energiaellátását elsősorban maga a növényi hulladék biztosítja. Az elsődleges bomlástermék metán szolgál a központi fűtőrendszerben a víz melegítésére. A biogáz természetesen jelentősen csökkenti a hagyományos, nem megújuló energiaforrások felhsználását a telepen, s tervezik, hogy villamos energia termelésére is fel fogják használni. Ami a termesztett növényeket illeti, a jó minőségű paradicsomok a helybéli piacok kedvelt cikkévé váltak. A rendszer viszonylag zárt, a növények a tápanyagokat a talaj helyett egy speciális oldatból kapják. A nitrogénlámpák napi 16 órán át mesterséges fényt adnak, így gyorsítva fel a növények életciklusát. A legkevésbé "csúcstechnológiai" elemet az állandóan a házban tartott méhek képviselik. Feladatuk a paradicsomvirágok beporzása. A magvetéstől számított 90 napon belül lehet szüretelni a termést. Becslések szerint éves szinten mintegy tízszer annyi paradicsom termelhető így, mint ugyanekkora területen szabad földön. (Az ízek összehasonításáról nem szól a tudósítás… - a ford.) A paradicsom mellett más növények termesztéséről is szó lehet, s a hosszú űrutazásokon való alkalmazáson kívül a módszernek jelentősége lehet a Földön is ott, ahol egyébként a klíma vagy a talaj nem alkalmas a mezőgazdasági termelésre. (NASA Spinoff 2001 nyomán)