Másodszor a Merkúrnál
(Rovat: MESSENGER - 2008.10.03 18:09.)

Az amerikai MESSENGER szonda hétfőn ismét elrepül a Naprendszer legbelső bolygója közelében.

A soron következő hintamanőverre is az űrszonda Merkúr körüli, 2011-es pályára állásához van szükség. Csakúgy, mint ez első, idén januári elhaladáskor, a kutatók most is tudományos szempontból értékes felvételeket és mérési adatokat várnak. Több mint 1200 kép készül majd, eddig még feltérképezetlen területekről is. A legkisebb felszín feletti magasság most is 200 km lesz, mint januárban. A relatív sebesség több mint 21 ezer km/h, a legnagyobb közelség ideje október 6-án 10:45 (közép-európai időben). A manőver nagy precizitást kíván az irányítóktól. A kamerák a bolygófelszín közel egyharmadát tudják megfigyelni, de épp a múltkorival átellenes oldalon.

Az irányítók eddig jól gazdálkodtak a fedélzeti hajtóanyaggal, amiből a reméltnél több áll még rendelkezésre. Ez a küldetés későbbi szakaszában fontos lehet. A pálya alakításához kihasználják Nap sugárnyomását is. Ezzel tulajdonképpen a MESSENGER az első bolygóközi űrszonda, amellyel megtervezett módon „napvitorláznak”. A pontosságra jellemző, hogy egyetlen csepp hajtóanyag elhasználása nélkül fél éven át 1 km-es pontossággal tudták tartani a szükséges pályát.

A megközelítést időnként csönd kíséri majd, amikor megszakad a kommunikáció a Földdel, és 17 percnyi „áramszünet” is lesz, amikor a szonda a bolygó árnyékában repül. Ekkor a fedélzeti akkumulátorok látják el energiával a műszereket.

A fenti két képet a Science magazinban július 4-én publikálták. A tizenegy különböző hullámhosszon készült felvételek kombinálásával és statisztikai feldolgozásával a felszín összetételének változását tudták feltérképezni. A képen a Caloris-medence (C) és környéke látható. A fehér nyilak viszonylag fiatal, vulkáni eredetű sima felszínt, a feketék vulkánokat jelölnek. (Kép: NASA / JHU APL / Arizona State Univ. / Carnegie Institution of Washington / Robinson et al.)

A MESSENGER előző látogatása nyomán a kutatók kiderítették, hogy vulkáni tevékenység, és nem becsapódások alakították ki a Merkúr nagy simaságú síkságait. Megállapították, hogy a magnetoszféra cseppszerűen elnyúlt, alakját a napszél formálja. A bolygó körüli végső pályára állás előtt lesz még egy elrepülés, 2009 szeptemberében. Addigra a mostani mérések alapján bizonyára még többet tudunk meg a Merkúrról.