Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Szoftverfrissítés a Marsnál
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, Távoli világok kutatói - 2022.06.26 07:15.)

A 19 éve indult európai Mars Express szonda radaros műszere, amellyel „belátnak” a felszín alá, ezentúl még több adattal szolgálhat.

A 2003 júniusában startolt Mars Express volt az Európai Űrügynökség (ESA) első űrszondája, amelyet külső bolygószomszédunkhoz indítottak. A Marshoz érkezése óta a bolygó körül kering és napjainkban is folyamatosan küldi a mérési adatokat. A Mars Express egyik fedélzeti tudományos műszere a MARSIS (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding) radar, amely leginkább 2018-ban került az érdeklődés középpontjába, amikor a kutatók egy szenzációs felfedezést jelentettek be: a Mars déli pólusvidékén, a felszín alatt km. másfél km mélyen folyékony, sós vízből álló tó létezésére következtettek. (A szakirodalomban mások azóta már kétségbe vonták az adatok efféle értelmezését, és a tudományos vitában támogató és ellentétes érvek is elhangzanak, de ez a mostani hírünk szempontjából nem különösebben lényeges.)


A veterán Mars Express továbbra is értékes tudományos eredményeket szállít, miközben ez az ESA egyik legolcsóbb bolygókutató küldetése. A képen a bolygó déli féltekéjén (48° déli szélesség, 282° keleti hosszúság) fekvő Aonia Terra régió digitális terepmodellje alapján készített, színkódolt topográfiai térkép látható, 2022. áprilisi adatokból. A mélyebben fekvő területek kékek és lilák, a magasak fehérek és vöröses színűek. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az olasz üzemeltetésű MARSIS alacsony frekvenciás (1,8–5 MHz) rádióhullámokat bocsát le a bolygó irányába a 40 m hosszú antennája segítségével. Ezeknek egy része a felszínről visszaverődik, más része behatol a kéreg alá, és onnan különféle összetételű rétegek (jég, kőzettörmelék, szikla, víz) határfelületéről verődik vissza. A szondára visszaérkezett jelek elemzésével tudnak következtetni a Mars felszín alatti felépítésére, néhány km-es mélységig. A folyékony víz keresésén kívül a tudományos célok közt megtalálható a sarkvidéki jégsapkák vastagságának mérése, a vulkáni eredetű és üledékes kőzetek tulajdonságainak vizsgálata.

A MARSIS 2005-ös beüzemelése óta eltelt már közel két évtizednyi idő, s most a kutatók elérkezettnek látták az időt, hogy a berendezés képességeit az eredetileg megszabott határokon túlra srófolják. A programfrissítés feladatának nehézségére jellemző adalék, hogy az eredeti fedélzeti szoftvert még Windows 98 környezetben fejlesztették, több mint 20 évvel ezelőtt. Az új szoftver frissítései révén hatékonyabb lesz a jelek detektálása és a méréseknek a fedélzeten elvégzett előfeldolgozása, hogy mind minőségben, mind mennyiségben javuló adatokat kaphassanak. A jövőben a MARSIS az eddiginél ötször hosszabb ideig maradhat egyfolytában bekapcsolva és így egy átvonulás alkalmával sokkal nagyobb területet mérhet. Korábban a Mars érdekesnek ígérkező alakzatait, valamint a Phobos holdat kutatva a nagyfelbontású adatok igen gyorsan megtelítették a fedélzeti számítógép memóriáját. Most a szükségtelen adatok hatékonyabb kiszűrésével több hely marad a fontos mérések számára. A kutatók egyenesen úgy gondolják, hogy közel két évtized után szinte egy új eszközt kaptak a kezükbe.


A szoftverfrissítést követően (balra) a MARSIS mintegy ötször annyi ideig tud folyamatosan adatokat gyűjteni, mint eddig (jobbra). (Kép: INAF - Istituto Nazionale di Astrofisica)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021