Szlovén adatbányászok sikere
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, Új eszközök és anyagok - 2016.09.26 07:15.)

Szlovén csapat nyerte az ESA első adatbányász versenyét. Eredményeik segítenek meghosszabbítani a Mars Express küldetését.

Fantáziarajz az éppen árnyékba lépő Mars Express szondáról (Kép: Alex Lutkus)

Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája immár 12 éve kering (és működik) a vörös bolygó körül. A verseny résztvevőinek a szonda múltbeli működési adatai alapján a Mars Express jövőbeli elektromosenergia-felhasználására vonatkozó előrejelzést kellett készíteniük. A verseny győztese a ljubljanai Jo¾ef Stefan Intézet Tudástechnológiai Tanszékének hétfős csapata lett (Martin Breskvar, Dear Kocev, Jurica Levatiæ, Aljaz Osojnik, Matej Petkoviæ, Nikola Simidjievski és Bernard ®enko). A csapat tagjai elmondták, hogy eddig még nem kerültek kapcsolatba az űrkutatással. Számításaik során 1728 összekapcsolt processzorból álló számítógépklasztert használtak.

A szlovén MMME8 csapat, az ESA első adatbányász versenyének győztesei (Kép: Jo¾ef Stefan Institute)

A győztes csapat tagjait az ESA meghívta a darmstadti irányítóközpontba (ESOC), ahol találkozhattak a Mars Express repülésirányítóival. Ezen kívül a szlovén fiatalok meglátogathatták a központ korszerű küldetések tervezésével foglalkozó részlegét (Advanced Mission Concepts Section), amely közreműködött a verseny lebonyolításában.

Az ESA repülésirányító központja (ESOC, Darmstadt, Németország). (Kép: ESA / J. Mai - CC BY-SA IGO 3.0)

A versenyt az ESA újszerű ötletek kidolgozásáért felelős csoportja (Advanced Concepts Team, ACT) felügyelte. A versenyen 40 csapat vett részt Európa különböző országainak egyetemeiről, kutatóintézeteiből, cégeitől, de „magányos farkasok” is bekapcsolódtak. A versenyzők a Mars Express három évi, főként a termikus alrendszerre vonatkozó telemetriai adatait kapták meg. Ebből a sok gigabájtnyi adatból kellett kibányászniuk az eddig rejtve maradt összefüggéseket, tendenciákat, ennek alapján pedig előrejelzést kellett készíteniük a szonda működését jellemző paraméterek elkövetkező évi viselkedésére.

A Mars Express pályájának félárnyékos (penumbra) és árnyékos (umbra) szakaszai, amikor a napelemek a névlegesnél kisebb (vagy 0) teljesítménnyel termelnek áramot. A napsütés és az árnyék váltakozása jelentős termikus terhelést is okoz, amit a versenyzőknek a számítások során figyelembe kellett venniük. (Kép: ESA)

Az ACT Kelvin honlapján már elérhető az újabb, szeptember elején indult versenyének kiírása és a részletes tudnivalók, a beadási határidő 2017. szeptember 1. Az idei versenyfeladat az űrszondák navigációjára használt csillagérzékelők tökéletesítése, a sugárzás vagy a hőmérsékleti anomáliák okozta hibák gyors és hatásos korrigálása.