Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Munkában a Mars Express radarja
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, A Nap és bolygótestvéreink - 2005.08.19 13:07.)

A Mars Express június 17-én kibontott MARSIS nevű radarja visszaküldte első méréseit a Földre – jelentette július 27-én a New Scientist. Még hónapokig is eltarthat, mire sikerül értelmezni az adatokat.

A MARSIS a kibocsátott, majd a Mars felszínének 1-2 km-es mélységi tartományának különböző rétegeiről visszavert rádióhullámok időkésését és erősségét rögzítette. A MARSIS radar tehát működik, a jelek továbbítása a Föld felé is rendben megtörtént. A kiértékelés még hosszú hónapokat, a pontos elemzések pedig éveket vehetnek igénybe. A kibocsátott jel ugyanis megtörik, gyengül, visszaverődik a különböző sűrűségű és egyéb tulajdonságú, továbbá más-más vastagságú rétegeken. Végül egy olyan visszavert jel detektálható, amiből igen nehéz az egyes rétegek kiterjedésére, pontos tulajdonságára következtetni. Mindazonáltal Mars körüli pályáról ez a lehető legkifinomultabb módszer a marsfelszín rétegeinek felmérésére.


Mivel a Napból érkező sugárzás részecskéi (főként a nagyenergiájú elektronok) a Mars felsőlégkörét arra késztetik, hogy az blokkolja a radarhullámokat, továbbá a MARSIS csak a Mars Express ellipszispályájának Marshoz közeli tartományában alkalmazható, a MARSIS a Mars Express hatórás keringési idejű pályáján mindössze körülbelül 20 percet működik. A Mars Express pályája az elkövetkező néhány hónapban nem lesz alkalmas ezért a hosszabb távú radarmegfigyelésekre. Ennek ellenére a MARSIS további méréseket végez, hogy a megfelelő megfigyelési körülmények elérkeztéig a kutatók kipróbálhassák, tanulmányozhassák a radar működését, képet kaphassanak arról, milyen jelek kiértékelésére lesz szükség az elkövetkező években.

Hasonló kísérleteket már a Földön is végeztek, a legtöbb adat bolygónk északi régiójának jég alatti kutatásaiból gyűlt össze. A földi tapasztalatok hozzásegíthetnek a kiértékeléshez, ám ne feledjük, nem ismert a Mars kérgének összetétele. Így hosszú hónapok, évek mérési adatai alapján, a jelek gondos elemzésével nyerhetünk biztos tudást. Az európai űrszonda radarjának egyik fontos feladata lesz az, kiderítse, vajon van-e összefüggő, felszín alatti jégréteg, netán jéglencsék a Mars talajában, emellett felszín alatti összefüggő folyékony vízlencse kutatása is szerepel a tervek között.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024