Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Két adag tartalék
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, SpaceX - 2023.05.21 06:15.)

A OneWeb és az Iridum együtt, egy Falcon-9 rakétával juttatta pályára saját távközlési műholdrendszerének tartalék példányait.

A SpaceX hordozórakétája Kaliforniából, az Amerikai Űrhaderő Vandenberg támaszpontjáról indult május 20-án magyar idő szerint 15:15-kor. (Ha az előző napi visszaszámlálást nem szakították volna meg a start előtt kevesebb mint 1 perccel, akkor 7 órán belül az lett volna a második Falcon-9 indítás, előzőleg ugyanis 19-én Floridából állítottak pályára 22 Starlink holdat.)

A mostani volt a SpaceX idei 34. indítása, beleértve a Falcon Heavy repüléseit és a Starship texasi indítási kísérletét is.

A OneWeb a globális lefedettséget célzó, szélessávú internetes elérést szolgáltató műholdrendszerének 15 tartalék példányát küldte Föld körüli pályára. Ezek mellett egy tesztműhold (JoeySat) is helyet kapott az orrkúp alatt, amely már a következő generációs OneWeb hálózat kísérleti példánya.

Az Iridium most 5 tartalék műholdat bocsátott fel a már meglevő 75 mellé, amelyek 2017 és 2019 között összesen nyolc Falcon-9 indítással jutottak a világűrbe. A cég hang- és adatátviteli szolgáltatást nyújt előfizetőinek.


Alul a OneWeb, felül az Iridium műholdak a szerelőcsarnokban, mielőtt rájuk zárult a rakéta orrburkolata. (Kép: SpaceX)

A startállásból déli irányban felemelkedő rakéta kb. 600 km magas, közel poláris pályát ért el. A második fokozat hajtóművének kétszeri beindítására volt szükség a tervezett pálya kialakítására. Először az 5 Iridium műhold önállósodott, a folyamat közel 1 órával a start után kezdődött. A OneWeb holdak 65 percnél kezdtek leválni az adapterről, az utolsó a felemelkedés után 1 órával és 26 perccel került önálló pályára.

A OneWeb műholdjai ionhatóműveik segítségével 1200 km magasba, a konstelláció működési pályamagasságára emelkednek. Pályahajlásuk az egyenlítői síkhoz képest 87,9°. Az Iridiumok hagyományos, folyékony üzemanyagot használó kémiai hajtóműveikkel a rendszer által 780 km-es magasság alá tartanak. Ezeknek a pályáknak az inklinációja 86,4°. A két megrendelőt, amelyek nagyjából hasonló pályákat szerettek volna elérni műholdjaik számára, a SpaceX „hozta össze” egy rakétára.

Az Iridiumnak még maradt egy legyártott tartalék műholdja. A már felkerült 80-nal együtt biztosítottnak látszik a rendszer (Iridium Next) működőképessége a 2030-as évek közepéig. A 81 műholdjukat az Orbital ATK (ma már Northrop Grumman) vállalattól rendelték meg. Ezek az 1997 és 2002 között felbocsátott első generációs Iridium holdak elöregedő rendszerét váltották fel.

A OneWeb 618 műholdja 2019 óta összesen 18 rakétaindítás alkalmával került Föld körüli pályákra. Az orosz Szojuzok elérhetetlensége miatt a műholdsereg utolsó „csapatait” Falcon-9 rakétákkal és indiai hordozóeszközökkel tudták végül felbocsátani. Az utolsó, márciusi adag műholdjai egyelőre még nem léptek szolgálatba, végleges pályájuk kialakítása folyik. A most felküldött tartalékok szerepe, hogy egy-egy műhold esetleges meghibásodása esetén kéznél legyen egy könnyen bevethető újabb példány, s a kiesés ne okozzon gondot a szolgáltatás folytonosságában. A OneWeb szerint a globális lefedettség biztosításához legalább 588 működő műholdból álló rendszerre van szükségük. A OneWeb holdjait a londoni székhelyű cég és az Airbus vegyesvállalata építette, a floridai Kennedy Űrközpont szomszédságában létesült üzemükben. Nagyjából 20 további tartalék maradt egyelőre a raktárakban, ezek indítására később kerítenek sort.

Időközben a vállalat nem lassít, már tervezik 1200 új kis műhold megrendelését a második generációs műholdseregük céljaira. Ezek 2026 vég vagy 2027 elején kezdhetnek majd pályára állni. A most indított további egy műhold épp ezeknek a kísérleti előfutára.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024