36 OneWeb hold indiai rakétával
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást - 2023.03.26 08:45.)

Ha beüzemelik az új űreszközöket, a londoni székhelyű cégnek elegendő műholdja lesz ahhoz, hogy megvalósítsák szélessávú internetes szolgáltatásuk globális lefedettségét.

Az indiai LVM-3 (Launch Vehicle Mark-3, korábbi nevén GSLV Mk.3) rakéta március 26-án magyar idő (és immár a nyári időszámítás) szerint 5:30-kor indult Sriharokota szigetéről, a Satish Dhawan Űrközpontból.

A startra előkészített LVM-3, India legnagyobb teljesítményű hordozórakétája, orrkúpja alatt 36 új OneWeb műholddal. (Kép: ISRO)

Ezzel a 36-os adaggal, ha sikeresen elérik végleges pályamagasságukat és beüzemelik fedélzeti berendezéseiket, a OneWeb összesen 618 aktív műholddal rendelkezik majd. A OneWeb holdakat korábban orosz Szojuz hordozórakétákkal állították pályára többféle starthelyről. A műholdsereg kiépítésébe azonban közbeszólt Oroszországnak Ukrajna ellen indított háborúja. Ez a továbbiakban lehetetlenné tette a Szojuzok használatát. Mostanra azonban a OneWeb a kikeveredett a nehéz helyzetéből: egyrészt az amerikai SpaceX Falcon-9 rakétáival, másrészt az indiai LMV-3 rakétákkal sikerül befejezniük a teljes Földre kiterjedő lefedettséget biztosító, első generációs műholdrendszerüket. Tavaly októberben volt már egy OneWeb start Indiából, a SpaceX rakétája pedig három alkalommal juttatott egy-egy adag OneWeb holdat a világűrbe – legutóbb március 9-én.

Bár a OneWeb most túlszárnyalja az 588 darabos minimális értéket, ahány műholdra a globális szolgáltatáshoz szükségük lenne, de várhatóan idén májusban egy újabb Falcon-9 starttal további tartalék példányokat is felbocsátanak. Ezeknek az a szerepe, hogy az esetlegesen elromló és emiatt kieső műholdak pótlását gyorsan meg tudják oldani.

A OneWeb kalandos történetében a háborús szankciók előtt volt már csődhelyzet is, így különösen figyelemre méltó, hogy az évtizedes erőfeszítések végül sikerhez vezettek. (A történet epizódjait a lap alján fordított időrendi sorrendben összegyűjtött korábbi cikkeink alapján lehet felidézni. – A szerk.)

Nem a londoni cég az egyetlen, amely alacsony pályás műholdsereggel kíván internetes szolgáltatást nyújtani. A SpaceX Starlink rendszere már több mint 3800 űreszközzel rendelkezik Föld körüli pályákon. A OneWeb holdjai azonban nagyobb felszín feletti magasságokban repülnek, így kevesebb is elég belőlük a globális lefedettséghez. Egy harmadik nagy versenytárs, az Amazon Kuiper rendszere jócskán lemaradva követi ezeket, de idén várhatóan már ők is elbocsátják műholdjaik első prototípusait.