Újabb 36 OneWeb hold: Indiából először
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, India a világűrben - 2022.10.23 08:15.)

Sriharikotából a legerősebb indiai rakéta indította a 648-as létszámúra tervezett Föld körüli flotta soron következő három tucat példányát.

Amint azt még tavasszal megírtuk, a londoni székhelyű űrtávközlési vállalat nagyrészt a SpaceX Falcon-9 rakétáival szeretné kitölteni azt a rést, melyet a kozmikus indítások terén az orosz–ukrán háború miatt kiesett Szojuzok ütöttek. Anno arról is beszámoltunk, hogy azért jut egy kisebb szelet Indiának is. Április második felében ugyanis bejelentették, hogy már 2022-ben egy indiai GSLV (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle) rakétával is indulhat egy adag OneWeb hold. (Ez persze nem teljesen meglepő, figyelembe véve, hogy a OneWeb az indiai Bharti Global és a brit kormány közös vállalkozása…) Az akkor még nem volt világos, hogy a megállapodás összesen hány startra és milyen időintervallumra vonatkozik – pláne, hogy mekkora összegért. Ma már legalább annyi tudható, hogy lesz legalább egy újabb start januárban, illetve hogy egy-egy GSLV Mk.3 indítás 44 millió dollárba kerül.

A repülés hivatalos jelzése LVM-3 – M2/OneWeb India-1 (máshol LVM-3 – M2/OneWeb 1A). A bonyolult kódrendszerben az LVM-3 a Launch Vehicle Mark-3, míg az M2 a második repülés. (Mármint aszerint, hogy a GSLV Mk.3 új neve LVM-3…) A OneWeb India-1 is és a OneWeb 1A is arra utal, hogy ez az első indiai OneWeb indítás. (A januárra tervezett – szintén 36 darabos – start kódja tehát: LVM-3 – M2/OneWeb India-2, vagy LVM-3 – M2/OneWeb 1B.)

Az ISRO és az NSIL fotói még október 14-én készültek, amikor a készre szerelt rakétára felhelyezték a műholdakat tartalmazó orrburkolatot.

A start a Satish Dhawan Űrközpontból október 22-én magyar idő szerint 20:37-kor történt. A 43,4 m magas, 4 m legnagyobb átmérőjű, háromfokozatú, 629 tonna induló tömegű GSLV Mk.3 rakéta még 2017 júniusában mutatkozott be. A mostani indítás a negyedik repülés volt, az előző három teljes sikerrel végződött. A rakéta egyébként alacsony (LEO) pályára 10, míg geostacionárius átmeneti (GTO) pályára maximum 5 tonna hasznos terhet indíthat. A Mk.3 továbbfejlesztett (man-rated) változatának kell majd indítania az indiai személyszállító űrhajókat, a LEO pályán üzemelő Gaganyaanokat, illetve (talán az évtized második felében) két starttal egy-egy 10 tonnás modult, melyek összekapcsolásával egy kisebb Föld körüli űrlabort kívánnak létrehozni az ázsiai szakemberek.

A mostani volt ennek a rakétatípusnak az első kereskedelmi startja, és egyben a legnagyobb (5796 kg) tömegű teher, amely valaha egy indiai hordozórakétával pályára került. (Kép: ISRO)

Mint az olvasóink előtt ismert, a teljes OneWeb konstelláció majd 648 holdat fog tartalmazni, melyek közül 60 darab pályán lévő tartalék lesz. A Ku-sávú kommunikációs rendszerrel felszerelt műholdak tömege 150 kg.