Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Európai mozaik – 2022. április
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, A nemzetbiztonságért , Űridőjárás - 2022.05.01 12:15.)

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az Űrvilágban korábban beszámoltunk a Transporter-4 repülésről. Nos, ezzel az április 1-jei Falcon-9 starttal került pályára a Spark-1 műhold, az Omnispace Spark programjának két technológiai demonstrátor műholdja közül az első. A műhold tervezője és az építés integrátora a Thales Alenia Space volt. Alvállalkozóként a munkában a litván NanoAvionics, valamint a francia Syrlinks és ANYWAVES cégek vettek részt. A litván vállalat a műholdbuszt, míg a két francia cég (sorrendben) az S-sávú fedélzeti berendezéseket, illetve a COST antennát biztosította. Az űreszköz a 2 GHz-es frekvenciasávban üzemelve fogja demonstrálni a műholdak lehetőségeit egy 5G IoT hálózatban. Ehhez a virginiai (USA) Omnispace biztosítja a 3GPP szabvány szerinti „non-terrestrial” (NTN) hálózati kapcsolatot.

Az Egyesült Királyság Űrparancsnoksága megbízásából a brit Defence Equipment and Support egy 22 millió font értékű szerződést írt alá az SSTL-lel egy 150 kg-os műhold megépítésére. Az űreszköz a Surrey Satellite Technology (SSTL) Carbonite+ műholdbusz felhasználásával készül, neve TYCHE lesz. A TYCHE a MINERVA nevű brit (honi) ISTARI kapacitás kiépítésére megálmodott program első műholdja. Az ISTARI rövidítés nem véletlenül cseng kicsit hasonlóan, mint az ISR (Intelligence, Surveillance and Reconnaissance, hírszerzés, megfigyelés, felderítés), hisz itt egyértelműen katonai felderítésről van szó. A nagyjából három év alatt megépítendő műholdat majd az SSTL guildfordi központjából irányítják. A TYCHE megvalósításán az SSTL közel 100 alkalmazottja fog dolgozni. A küldetés célja, hogy a brit katonai felhasználók pontosan megértsék, hogy amikor ISTARI ISR rendszerük lesz, akkor azzal milyen lehetőségeik lehetnek, annak hogyan kell működnie és milyen problémákkal találkozhatnak mint alkalmazók.

Április 12-én (az űrhajózás napján) Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója adta át a darmstadti ESOC-ban kialakított Űrbiztonsági Központot (Space Safety Centre). A központ feladatai összetetettek. Többek között figyelnie kell a Nap elektromágneses sugárzásának változásait, a napkitöréseket, hisz ezek komoly hatással lehetnek a földi kommunikációs és rádiónavigációs rendszerek, valamint a Föld körül keringő mesterséges holdak működésére. A Space Safety Centre (SSC) nem csak az európai kormányokkal és polgári védelmi szervezetekkel áll kapcsolatban, de űridőjárási jelentéseiket eljuttatják az európai űrkikötő, illetve az európai műhold-üzemeltetők (vállalatok, intézetek, egyetemek) számára is. Az SSC munkatársai ezen túl felügyelik az ESA űreszközein (pl. Proba-2, vagy majdan az Aurora) található „űridőjárás-szenzorokat”, de hozzájuk futnak be az adatok az ügynökség három „űrbiztonsági” küldetéséről is. Ezek a Napot monitorozó Vigil, a kinetikus kisbolygó-eltérítési kísérletben résztvevő Hera, valamint a ClearSpace-1, melynek feladata űrszemét eltávolítása a keringési pályáról.

(Kép: ESA / J. Mai)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021