Műholdrandevú geostacionárius pályán
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Új eszközök és anyagok - 2021.04.15 07:15.)

Hétfőn először kapcsolódott össze két aktív kereskedelmi műhold a felszín felett 36 ezer km magasban.

Célhoz ért ugyanis a Northrop Grumman második üzemidő-meghosszabbító holdja, a MEV-2 (Mission Extension Vehicle-2), amely tavaly augusztus 16-án Kourouból egy Ariane-5 rakétával állt pályára. Mint emlékezetes, a sorozat első darabja, a MEV-1 tavaly februárban összekapcsolódott a már inaktív, 19 éves Intelsat-901 műholddal, hogy a tervek szerint öt évvel meghosszabbítsa annak működési idejét.

A célpont 30 m-en belül. A képet MEV-2 készítette, miközben megközelítette az Intelsat-10-02 távközlési műholdat. (Kép: Northrop Grumman)

A mostani manőver is hasonlóan zajlott, ugyanannak a távközlési szolgáltatónak egy másik műholdjával (Intelsat-10-02). A különbség, hogy a most befogott műhold még működőképes és nem „temetői pályán” volt, mint a MEV-1 érkezése idején az Intelsat-901, amelyet vissza is kellett vontatni a közel 300 km-rel nagyobb pályamagasságból a geostacionárius pályaívre. A MEV-2 és az Intelsat-10-02 csatlakozására április 12-én, magyar idő szerint 19:34-kor került sor.

Általában csak színes fantáziaképen láthatunk ilyet, de ez most valódi felvétel: egy geostacionárius távközlési hold (jelen esetben az Intelsat-10-02), a háttérben a Föld. A képet a megközelítési manőverek egy korai szakaszában a MEV-2 készítette. (Kép: Northrop Grumman)

Az Intelsat-10-02 működési pozíciója az Egyenlítő fölött húzódó, egy napos keringési idejű geostacionárius pályán az Atlanti-óceán fölött (1° nyugati hosszúság) van. Itt történt a megközelítés és a kapcsolódás is, miközben az Intelsat holdja folytatta távközlési szolgáltatásait, és csak az automatikus megközelítés utolsó fázisában kapcsolták le. Maga a csatlakozás úgy kezdődött, hogy a MEV-2 egy kart, egyfajta „fullánkot” eresztett a már régóta pályán levő másik műhold fő hajtóművének fúvókájába. Ezt valójában az Intelsat-10-02 2004-es pályára állítását követő hetek, a tervezett magasság elérése óta nem használták. Ezután a két űreszközt szorosan egymáshoz húzták.

Ahogy tavaly a MEV-1 esetén, az üzemidő-hosszabbító műhold most is több alkalommal tesztelte a megközelítés fázisait, mielőtt végrehajtották volna a sikeres csatlakozást. Az egyik esetben például az Intelsat-10-02, miután lekapcsolták, nem a várakozásoknak megfelelően viselkedett, így további elemzésekre volt szükség. Most a távközlési hold hamarosan újraindítja szolgáltatásait európai, közel-keleti, afrikai és dél-amerikai ügyfelei számára, sőt aktív élettartama a remények szerint öt évvel meghosszabbodik. A hamarosan 17 éves startévfordulóját „ünneplő” Intelsat-10-02 az EADS Astriumnál (ma Airbus) készült, eredetileg 13 éves aktív élettartamra szánták. Egy Proton-M hordozórakétával indult Bajkonurból, 2004. június 16-án. Bár fedélzeti C- és Ku-sávú távközlési berendezései jól működnek, a pálya tartásához szükséges hajtóanyaga kifogyóban van. A MEV-2 feladata így a manőverezés képességének további biztosítása lesz.

Az Intelsat-10-02 Ku-sávú kapacitásainak felét egyébként a norvég Telenor használja, több száz televíziós műsor sugárzására európai háztartásokba.

A Northrop Grumman és a tulajdonában álló SpaceLogistics cég nem tervezi több ilyen MEV műhold építését és indítását. Ha a MEV-1 és a MEV-2 befejezi mostani küldetését, elvileg átirányítható lesz más geostacionárius műholdak hasznos működési élettartamának meghosszabbítására. A fejlesztések azonban folytatódnak. A következő generációt az MRV (Mission Robotic Vehicle) jelenti majd, amelynek fejlesztését az amerikai védelmi kutatások szervezete (Defense Advanced Research Projects Agency, DARPA) támogatja. A robotkarral és más eszközökkel felszerelt MRV már arra is képes lesz, hogy javításokat végezzen, alkatrészeket cseréljen, szerkezeteket szereljen össze a Föld körüli pályán. A MEV-ek egyelőre szervizelést nem, csak a kifogyó üzemanyag miatt a további manőverezést tudják biztosítani, ehhez pedig a régi műholdhoz rögzítve kell maradjanak hosszú időn át. Az MRV viszont feladata végeztével gyorsabban válthat és több új „ügyfelet” is megjavíthat.

Közben más cégek is látnak fantáziát a már pályán levő műholdak üzemidejének meghosszabbításában. A Maxar például a Restore-L tervén dolgozik, amellyel először a NASA megbízásából egy alacsony pályás Landsat földmegfigyelő holdat keltenének új életre az üzemanyag utántöltésével.