Európai mozaik – 2020. december (2. rész)
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, GMES - Copernicus , Környezetünk védelme - 2020.12.31 07:15.)

Sorozatunk második részében műholdas alkalmazásokról és innovatív startupok eredményeiről és terveiről lesz szó.

Műholdas alkalmazások

Sunil Mittal, a OneWeb ügyvezető elnöke a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) virtuális spektrumelosztási rendezvényén megerősítette, hogy a műholdkonstelláció második generációját alkalmassá szeretnék tenni „GPS-szerű”, azaz pontos hely- és időmeghatározási, illetve navigációs alkalmazásokra. (Mittal Bharti Global nevű cége – a brit kormány mellett – a OneWeb egyik meghatározó befektetője.) Hangsúlyozta, hogy már az első generációs műholdak is használhatók lesznek az időszinkronizációra, de a következő generációt PNT (positioning, navigation, and timing) szolgáltatásokra is alkalmassá teszik.

December 4-én jelentette be az Airbus, hogy megrendelést kapott a valaha épített legnagyobb sík (műholdas) radarantenna elkészítésére. Az Airbus Defence and Space németországi részlegét a Thales Alenia Space bízta meg a feladattal. Az antenna a Thales fővállalkozásában megvalósuló egyik radaros Copernicus műhold, a ROSE-L (képünkön) számára készül. Az Airbus által vezetett konzorciumban 9 ország vállalkozásai vesznek részt, a szerződés értéke 190 millió euró. Az L-sávban üzemelő apertúraszintézis-radar (SAR) majd öt panelből áll, mérete (a nyitás után) 11,0 × 3,6 méter lesz. A 2060 kg tömegű, három tengelyre stabilizált ROSE-L indítására a tervek szerint 2027-ben kerül sor. A Thales (67%) és a Leonardo (33%) által létrehozott Thales Alenia Space a ROSE-L elkészítéséért összesen 482 millió eurót számlázhat majd az ESA-nak.

A Copernicus készülő ROSE-L (Radar Observing System for Europe - L-Band) radaros műholdja. (Fantáziakép: Airbus)

New space

Az Európai Űrügynökség (ESA) 86 millió eurós szerződést írt alá a ClearSpace-szel a remélhetően a világon első űrszemét-eltakarító űreszköz kifejlesztésére. A tervek szerint a legkorábban 2025-ben indítható ClearSpace-1 műhold egy Vega rakéta pályán lévő darabját fogja úgy eltávolítani a keringési pályájáról, hogy az űrhulladék végül elégjen a Föld légkörében. A Vega 112 kg-os darabja nagyjából akkora, mint egy kisebb műhold, alakja viszonylag egyszerű, ráadásul elegendően merev is. Így tökéletesen alkalmas lesz első tesztcélpontnak. Az ESA által biztosított 86 millió euró mellé a svájci start-up befektetőktől is tervez pénzt szerezni. Reményeik szerint ugyanis a műholdak üzemeltetőinek rendkívül fontos, hogy rendelkezésre álljanak azok a technológiák, melyek biztosíthatják, hogy működő műholdjaik ne ütközzenek űrszeméttel. A ClearSpace egyébként a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL) egykori kutatói által létrehozott spin-off cég.

A ClearSpace-1 küldetését bemutató látványos (angol nyelvű) animáció. (Forrás: News Direct)

December 14-i a hír, miszerint a München környéki Isar Aerospace 75 millió eurós tőkeemelést hajtott végre. A pénzt már meglévő és új befektetők dobták össze, köztük a Lakestar, az Earlybird és a Vsquared Ventures. Ezzel az Isar tőkéje 82 millió euróra nőtt. Az Isar (saját cégbemutatójuk szerint) az egyedüli olyan európai űripari cég, amely alacsony (LEO) pályára 1 tonnánál nagyobb tömeggel terhelhető rakétát és hozzá való rakétahajtóművet fejleszt teljesen önerőből, a nulláról. A rakéta a Spectrum nevet viseli, és egy összesen 10 hajtóművel ellátott, kétlépcsős, 2 m átmérőjű, és 27 m magasságú szerkezet lesz.

Mi is beszámoltunk a kínai Hosszú Menetelés-8 rakéta decemberi első startjáról. A pályára juttatott műholdak között volt a Hisea-1 (vagy Haisi-1, képünkön). Ezen található a világ első, kereskedelmi célú, C-sávú, kifejezetten kis műholdakra szánt, fázisvezérelt antennával ellátott apertúraszintézises radarja (Phased-Array Syntehtic Aperture Radar). A műholdat a luxemburgi Spacety építette, mely egy több mint félszáz kisméretű műholdból álló radartávérzékelő flottát kíván kiépíteni. A CubeSatokra és kisműholdakra specializálódott cég Hisea-1 műholdja a sorozat első tagja, és másik érdekessége, hogy jódionokkal működő elektromos hajtóművel rendelkezik. Ezt a berendezést a francia ThrustMe fejlesztette.