Starlink, szünet nélkül
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, SpaceX - 2020.09.04 15:15.)

Újabb 60 „katona” indult a SpaceX alacsony pályás, szélessávú internetszolgáltatásra készülő műholdseregébe.

Ezúttal a Starlink műholdakkal nem osztozott másféle űreszköz a Falcon-9 rakétán, így teljes lehetett a hatvanas létszám. Az indítás szeptember 3-án, magyar idő szerint 14:46-kor történt a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről.

A mostani indítás a SpaceX 101. startkísérlete volt. (Kép: SpaceX)

A Starlink rendszerről nem könnyű újdonságot mondani, hiszen ez a mostani már a tizenkettedik adag. Az indítások sorozata tavaly május óta tart (régebbi cikkeinket összegyűjtöttük a lap alján). Alkalmanként általában 60, esetenként – ha más műholdak is utaznak – két-három példánnyal kevesebb áll pályára belőlük. Így mostanra meghaladja a 700-at a már felbocsátott Starlink holdak száma.

Hatvan, egyenként kb. 260 kg tömegű Starlink műhold „összecsomagolva”, ahogyan indítás előtt bekerülnek a rakéta orrkúpja alá. A Föld körüli pályára jutva önállósulnak és nyílnak ki. (Kép: SpaceX)

Ahogy legutóbb, most is már a műholdak fényességének csökkentésére kifejlesztett, „napellenzős” VisorSat változat került pályára. Ezektől azt remélik, hogy a működési pályamagasság elérése után legalább a szabad szemes égboltmegfigyeléseket nem zavarják. Az újítás valamit segít a csillagászokon is, de egy az elmúlt napokban megjelent átfogó tanulmány szerint semmi jóra nem számíthatnak a gombamód szaporodó és bővülő alacsony pályás távközlési műholdseregek kiépülése után.

A SpaceX kiválasztott magánfelhasználók segítségével már a meglevő rendszer szolgáltatásainak tesztelését is megkezdte, egyelőre nem nyilvános keretek között. Még az idénre várható a nyilvános béta-tesztelés megindítása, erről a cég honlapján közölnek majd felhívást.