Starlink: 400 fölött
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, SpaceX - 2020.04.23 07:15.)

A koronavírus-járvány miatt lelassult globális űrtevékenység ellenére elindult a SpaceX műholdseregének újabb 60 tagja.

Az alacsony pályáról globális lefedettségű internetes adatátviteli szolgáltatást megcélzó rendszer kiépítése április 22-én, magyar idő szerint 21:30-kor folytatódott. Ekkor indult a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről a SpaceX Falcon-9 rakétája, orrkúpja alatt a 60 új Starlink holddal. Mind a rakéta első fokozata, mind az orrkúp újrahasznosított alkatrész, korábban már repültek. A B1051 sorszámú rakétafokozat már háromszor is (2019. márciusban és júniusban, legutóbb pedig az idén január végi Starlink indításakor), az orrburkolat két fele pedig 2019. augusztusban. Akkor az egyiket egy hajóra feszített hálóval sikerült visszahullásakor „elkapni”, a másikat az Atlanti-óceán vizéből halászták ki.

A Falcon-9 rakéta visszatérő első fokozata az előző – harmadik – repülése után, 2020. január 29-én, amint leereszkedik a tengeren úszó platformra. Akkor szintén a Starlink programot szolgálta – és most is sikeresen leszállt. (Kép: SpaceX)

A mostani indítást április 16-áról halasztották el. Más tervezett floridai Falcon-9 startok még hosszabb késlekedéssel néznek szembe, mivel a megrendelők kérésére, a COVID-19 járványhelyzettel kapcsolatos óvintézkedések miatt elnapolták azokat. Az egyik ilyen az argentin SAOCOM-1B radaros földmegfigyelő műholdé, a másik a katonai fenntartású amerikai GPS navigációs rendszer legújabb Block 3 sorozatú műholdjáé (GPS 3A-03). Az előbbit március 30. helyett talán májusra, az utóbbit április 29. helyett június végére várhatjuk, de persze minden bizonytalan.

A Falcon-9 mostani startja volt az első azután, hogy március 18-án az első fokozat kilenc Merlin-1D hajtóműve közül az egyik idő előtt befejezte működését. A NASA és az Amerikai Űrhaderő szakértőinek bevonásával a SpaceX kivizsgálta az incidenst, amely nem okozott különösebb gondot, hiszen volt elég tartalék a rendszerben ahhoz, hogy az akkori 60 Starlink műhold végül pályára kerüljön. Bár a műszaki okot nem hozták nyilvánosságra, a NASA vezetője, Jim Bridenstine április 9-én úgy nyilatkozott, hogy a mérnökök értik a problémát, ami nem hátráltatja a terveket. (Frissítés! Olvasónk, Kovács Benedek felhívta a figyelmet rá, hogy a SpaceX startközvetítésében elhangzott: a hajtóműleállás oka az volt, hogy az indítás előtti tisztítás után egy kevés izopropil-alkohol maradt ott, az pedig begyulladt. Most ilyen alkoholos tisztítást nem végeztek.) Márpedig terv van a közeljövőre, nem is kicsi: egy Falcon-9 rakétával május 27-én szeretnék elindítani a SpaceX Dragon-2 (Crew Dragon) emberes űrhajóját, most először űrhajósokkal – két fővel – a fedélzeten. A Demo-2 jelű berepülés résztvevői a Nemzetközi Űrállomás legénységéhez csatlakoznak majd.

Visszatérve a Starlink rendszerre, a mostani 60-as adag startját megelőzően – két tesztműholdat is beleszámítva – már 362 űreszköz került pályára. Tavaly májusa óta hatszor 60 Starlink műholdat indított a SpaceX. Ezeket gyakran láthatták az égre nézők fényes kötelékben elvonulni az alkony utáni vagy hajnal előtti égen. Sokan meglepődtek a látványon, de a jelek szerint sajnos hozzá kell szokjanak. Ha minden a tervek szerint alakul, a teljes Starlink rendszer 1500 körüli számú műholddal fog közel az egész Földre kiterjedő internetszolgáltatást kínálni. Az ezek után következő időszakra vizionált, már hivatalos engedéllyel rendelkező további több ezret most ne is említsük...