Repül a SES-9
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, SpaceX - 2016.03.05 07:15.)

A távközlési műhold egy másik 9-essel, a SpaceX Falcon-9 rakétájával állt pályára Floridából.

A start Cape Canaveral 40-es indítóállásából magyar idő szerint március 5-én, 0:35-kor történt Helyben akkor még március 4-én kora este volt. (Az indítást az elmúlt több mint egy hét alatt több alkalommal is el kellett halasztani, hol a folyékony oxigén hajtóanyag feltöltésével kapcsolatos műszaki probléma, hol a starthely körüli tiltott vizekre beúszó hajó, hol a magasban fújó erős szél miatt.) A luxemburgi székhelyű vezető nemzetközi műholdas távközlési cég, a SES legújabb holdjának végcélja a geostacionárius pálya, ahol a 108,2°-os keleti hosszúság fölötti pozícióból Ázsia és a Csendes-óceán térsége lesz a lefedettségi területe.

Az 5271 kg starttömegű SES-9 távközlési hold a Föld körül. (Fantáziakép: Boeing)

A SES-9 műsorszóró és adatkapcsolatokat teremtő műholdat a Boeing építette, fedélzetén 57 Ku-sávú transzponder kapott helyet. Tervezett élettartama legalább 15 év. Az indítás különlegessége volt, hogy a Falcon-9 rakéta második fokozatát a megszokottnál később állították le, hogy az űreszköz átmeneti pályája minél közelebb kerülhessen a véglegeshez. Így időt és hajtóanyagot takaríthatnak meg, mire a SES-9 saját erőből eléri a számára kijelölt végleges pozíciót.

A SES közel egy évet várakozott az indítás lehetőségére, a késést főleg a Falcon-9 rakéta tavalyi balesetét követő vizsgálatok okozták. A legnagyobb geostacionárius távközlésiműhold-flottával rendelkező luxemburgi vállalat „kárpótlást” eszközölt ki a rakétát üzemeltető amerikai SpaceX-nél. A megállapodás célja az volt, hogy a repülési profil megváltoztatásával némi időt megspóroljanak abból, amit a földi várakozás miatt elvesztegettek. Egyszerűen szólva a lényeg, hogy a rakéta második fokozatát jelentő Merlin-1D hajtóművet a hajtóanyag szinte teljes kifogyásáig üzemeltették. Normális esetben a célként kijelölt (jelen esetben átmeneti) pálya elérésekor a rakétafokozat leáll. A gyakorlatban ez néhány másodperces további üzemet jelentett.

A Falcon-9 rakéta az indítóhelyen, a SES-9 műholddal... (Kép: SpaceX)

...és végül a start. (Kép: SpaceX)

A közel 5,3 tonnás starttömeg meghaladja a Falcon-9 rakéta geostacionárius átmeneti pályára szánt műholdak számára meghirdetett kapacitását. Az elnyúlt átmeneti ellipszispályák földtávoli pontja jellemzően közel van ahhoz a kb. 36 ezer km-es magassághoz, ahol az egy napos keringési időt garantáló geostacionárius körpálya húzódik. Innen emelik meg fokozatosan az ellipszis földközeli pontjának néhány száz km-es magasságát. A SES-9 esetében azonban az kezdeti elnyúlt átmeneti pálya legnagyobb magassága is csak 26 ezer km-es lett volna. Innen a műhod saját hajtóműveivel a számítások szerint 93 napig tartott volna a 36 ezer km magas körpálya elérése.

A repülési profil módosításával ún. szuperszinkron, vagyis a geostacionárius magasságon is túlra, több mint 39 ezer km-re nyúló ellipszispályával kezdenek. A tervezett földközeli pont 290 km magas, a pályahajlás 28° volt (a pontos értékek a rakéta tényleges működésétől függően eltérők lehetnek). Ezzel a hagyományos kémiai hatóművek és az ugyancsak a fedélzeten levő ionhajtóművek által elhasználandó üzemanyag mennyiségét csökkentették, a végső pálya elérésének ideje pedig 45 napra redukálódik. A SES így május végére vagy június elejére beüzemelheti és szolgálatba is állíthatja legújabb műholdját.

A SES-9 az egyike annak a hét új műholdnak, amely az üzemeltető cég megrendelésére készül. Ezek összesen 1,8 milliárd dollárba kerülnek. A hétből ötöt Falcon-9 rakétával szeretnének pályára állítani. A SES mérnökei példátlan módon, a SpaceX saját szakembereivel együtt közvetlenül részt vehettek a tavalyi baleset kivizsgálásában és ott voltak a Falcon-9 most is használt, megnövelt tolóerejű változatának első, bemutatkozó repülésénél is. Törvényi korlátozások miatt csak az Egyesült Államok polgárairól lehetett szó, de a szolgáltató SpaceX ilyen mértékű együttműködési szándéka bizalomerősítő volt a megrendelő SES számára.

Hosszú expozíciós idejű fénykép a Falcon-9 rakéta alkonyat utáni startjáról Floridában. (Kép: SpaceX)

Ami a rakéta elő fokozatának visszahozatalát illeti, a SpaceX most is kísérletet tett erre, igazából tesztcéllal, a siker reménye nélkül. A kijelölt leszállóhely a starthely közelében, az Atlanti-óceán vizén úszó platform volt. Az első rakétafokozatot eddig egy alkalommal sikerült épségben visszahozni, tavaly decemberben – akkor a szárazföldre, a Cape Canaveral bázis területére. Az úszó platformos kísérletek eddig csak részsikereket hoztak, a sima leszállítás sosem sikerült – ahogy most sem, az előzetes várakozásoknak megfelelően: a fokozat a platformba csapódott. A szárazföldi leszállás most a nagy tömegű hasznos teher, a nagyobb végsebesség (a decemberi 5 ezer helyett 8-9 ezer km/h), és az első fokozatban a későbbi manőverezéshez megmaradt kevesebb hajtóanyag miatt nem jöhetett szóba.