Európai űrtávközlési évfordulók
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, Nyereség a kontinensnek - 2013.07.17 07:15.)

Az idei év nem csak a hamarosan indítandó, modern Alphasat műholdról lesz nevezetes. Mostanra esik néhány jelentős évforduló is.

Az első operatív európai távközlési hold, az OTS-2 (Orbital Test Satellite-2) 35 évvel ezelőtt, 1978. május 12-én állt pályára. Az utána még 13 éven át működött geostacionárius kommunikációs űreszköz volt az első ebben a kategóriában, amelyet három térbeli tengely körül stabilizáltak. Hat Ku-sávú transzpondert vitt magával. Egyszerre 7200 telefonos kapcsolat kiszolgálására volt képes. Az OTS program fő célja az új generációs távközlési műholdakhoz használt műszaki megoldások kipróbálása volt, kikövezve az utat a későbbi ECS (European Communications Satellites, 1983-1988) és MARECS (Maritime European Communication Satellite, 1981-1984) sorozat holdjai számára. Ezek voltak az első európai fejlesztésű operatív távközlési holdak (az 1970-es években egy-egy francia-német Symphony hold tekinthető az előzményüknek). Megteremtették a teljes kontinens televíziós lefedettségét, az Eurovízió adásainak terjesztését, a telefonos hálózatok összekapcsolását. A MARECS holdak alkották az Inmarsat tengeri kommunikációt szolgáló első műholdhálózatának gerincét.

A közel 450 kg-os OTS-2 a Föld körül, egy korabeli fantáziarajzon. Napelemtábláinak fesztávolsága 9,3 m. A páros első tagja, az OTS-1 1977-ben egy sikertelen start során elveszett. (Kép: ESA)

A másik idei évforduló az ECS-1-hez (későbbi nevén Eutelsat-1 F1) kapcsolódik: 30 évvel ezelőtt, 1983. június 16-án emelkedett a magasba Kourouból, egy Ariane-1 rakétával. Annak az évnek az októberében, a sikeres beüzemelés után adta át az üzemeltetését a felbocsátó Európai Űrügynökség az Eutelsat szervezetnek (European Telecommunications Satellite Organization). Az európai távközlési műholdak üzemben tartására létrehozott Eutelsat 1977-ben alakult meg, akkor még kormányközi szervezetként. Csak 2001-ben alakították át a jelenleg is működő magánvállalattá, amely a világ egyik vezető műholdas távközlési szolgáltatójává vált.

Harminc év az űrben. (Film: Eutelsat)

Az OTS-2 óta eltelt 35 év nem múlt el nyomtalanul. Az Alphasat I-XL (más néven Inmarsat-XL), a legfejlettebb kereskedelmi távközlési műhold, amit valaha is építettek, Franciaországból, az Astrium toulouse-i gyárából már megérkezett a francia guyanai Kourou űrközpontba, ahonnan hamarosan pályára állítják. Az Ariane-5 rakéta startja július 25-ére várható. Ez lesz az új Alphabus műholdplatformra épülő első űreszköz. Az Alphabus az európai űripar „nagy dobása”, amellyel a műholdas távközlési piac felső szegmensét célozzák meg. A jövőbeli megrendelők akár 8,8 tonna össztömegű, 22 kW elektromos teljesítményt igénylő műholdakat építtethetnek rá.

A becsomagolt Alphasat június 19-én bekerült az óriás Antonov szállítógép belsejébe, hogy megkezdje repülését – egyelőre csak a dél-amerikai starthelyre. A műhold indítási tömege 6,65 tonna lesz, a pályán kinyitandó napelemeinek fesztávolsága 40 méter. (Kép: ESA)

Az Alphasat I-XL az ESA és az Inmarsat közös finanszírozású fejlesztés. Három jelentős újdonsága közül az egyik az L-sávú mobil kommunikációs berendezés, amellyel az Inmarsat Európában, Afrikában és a Közép-Keleten hozzáférhető szélessávú műholdas adatátviteli hálózatát tudják bővíteni. Az Alphasat fedélzetén új generációs digitáls jelfeldolgozó berendezések, és egy 11 m átmérőjű antenna is repül majd. A műholdon helyett kapott az ESA négy technológiai demonstrációs kísérlete, köztük egy lézeres kommunikációs terminál.