Halványabb Starlinkek
(Rovat: Környezetünk védelme, Távoli világok kutatói , SpaceX - 2023.01.28 07:15.)

A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) megállapodott a SpaceX-szel a második generációs Starlinkek zavaró hatásának csökkentéséről, de ezzel nem mindenki elégedett.

A több nagy csillagászati obszervatóriumot működtető NSF január 10-én jelentette be, hogy sikerült megállapodást kötniük a SpaceX-szel a második generációs (Gen2) Starlink műholdsereg csillagászati megfigyelésekre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentéséről. Amint arról korábban portálunkon is beszámoltunk, az amerikai szövetségi távközlési hatóság (FCC, Federal Communications Commission) a mintegy 30 ezer darabosra tervezett Gen2 műholdsereg negyedének felbocsátására már megadta az engedélyt, a többire vonatkozóan viszont későbbre halasztották a döntést.

Richard Green, az Arizonai Egyetem csillagásza, a műholdseregek elleni harc egyik vezetője az Amerikai Csillagászati Társaság (AAS) januári találkozóján elmondta, hogy az FCC a Gen2 rendszer további tagjai engedélyezése egyik feltételéül szabta a megállapodást a SpaceX-szel. Hozzátette, hogy a SpaceX önként vállalta az együttműködést a csillagászok érdekeit képviselő NSF-fel, és a mindkét fél számára elfogadható megoldás keresését.

A megállapodás értelmében a SpaceX tovább halványítja műholdjait, céljuk az, hogy ne legyenek 7 magnitúdónál fényesebbek, azaz szabad szemmel még a legkedvezőbb látási viszonyokat biztosító helyszínekről is láthatatlanok maradjanak. A nagy távcsövek használói számára ez sovány vigasz, viszont a SpaceX vállalta, hogy a nagy obszervatóriumok számára folyamatosan előrejelzéseket adnak, mikor várható a műholdak áthaladása a rádiócsillagászati obszervatóriumok égboltján. Ugyanakkor a SpaceX azt is vállalta, hogy műholdjaikat kiveszik a „Laser Clearinghose” adatbázisból. (Az adatbázisban szereplő műholdak áthaladása esetén a nagy távcsövek üzemeltetői kikapcsolják az adaptív optikákhoz használt „műcsillagot” létrehozó lézert, mert azok fénye kárt okozhat a műholdak optikai megfigyeléseket végző műszereiben.) A SpaceX megállapította, hogy a Starlink műholdak számára nem jelent veszélyt a lézerek fénye, így indokolatlan a korlátozást az ő műholdseregük tagjai esetében is fenntartani.

Az NSF és a SpaceX között megkötött koordinációs megállapodás több feltételt tartalmaz, amelyeket teljesítésével a SpaceX vállalja, hogy második generációs műholdserege kevésbé fogja zavarni a csillagászati megfigyeléseket. A megállapodás egyik pontja értelmében a nagy csillagászati távcsövek adaptív optikáinak vezérléséhez használt műcsillagokat létrehozó lézereket nem kel kikapcsolni, amikor a Starlink műholdak áthaladnak a lézernyaláb irányán. (Kép: Gemini Observatory / AURA, Joy Pollard)

A megállapodás önkéntes. Jóllehet az FCC az engedély kiadásához elvárta, hogy létrejöjjön egy ilyen megállapodás, az azonban jogilag nem kötelező erejű, azaz be nem tartása nem szankcionálható. Ráadásul nem a SpaceX az egyetlen cég, amelynek műholdserege nehezíti a csillagászok munkáját, hasonló problémák várhatók az AST SpaceMobile cég műholdseregével kapcsolatban is, amelynek kísérleti példányát, a BlueWalker–3-at szeptemberben állították pályára. A Nemzetközi Csillagászati Unió sötét és csendes égboltot a műholdseregek okozta interferenciától védelmező központjának társigazgatója elmondta, hogy már elkezdtek tárgyalni az AST SpaceMobile képviselőivel, és a cég hozzáállását pozitívnak ítélte.

Nem mindenki elégedett azonban az eddig elért eredményekkel. A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA, International Dark-Sky Association) december végén bírósághoz fordult az ügyben. Az FCC ellen beadott keresetükben azt kifogásolják, hogy a hatóság a SpaceX számára az engedély kiadásánál nem tett eleget a környezetvédelmi törvény (NEPA, National Environmental Policy Act) előírásainak. Az FCC álláspontja szerint az említett megállapodás megkötésének követelésével minden ez irányú kötelezettségüknek eleget tettek, az IDA jogászai szerint viszont a környezetvédelmi törvényben szereplő egyes definíciókból levezethető, hogy a Föld körüli térséget is a környezet részének, azaz a törvény hatálya alá esőnek kell tekinteni.

Korábban, még az első generációs Starlink műholdsereg kapcsán a Viasat is jogi úton támadta meg az FCC által kiadott engedélyt, azonban keresetüket tavaly augusztusban a bíróság elutasította. Újabban a közvetlen műholdas műsorszóró szolgáltatást nyújtó Dish Network is bírósághoz fordult a Starlink Gen2 ügyében, mondván, hogy a műholdak a 12 GHz-es sávban elfogadhatatlan mértékű interferenciát okozva zavarják a szolgáltatásukat.