Fehérről zöldre vált az Alpok
(Rovat: Környezetünk védelme, Amerikai távérzékelő műholdak - 2022.06.16 08:15.)

A klímaváltozás következményei, amelyek a magas hegységeket még inkább érintik, már most is jól láthatók az űrből.

Egy svájci vezetésű kutatócsoport a Science hasábjain június elején publikálta azt a tanulmányt, amelyben 1984-től 2021-ig gyűjtött Landsat műholdfelvételek alapján kimutatták az Alpok egyértelmű zöldülésének folyamatát. A felmelegedés hatására felgyorsul a hóolvadás, megváltozik a hóesés időbeli eloszlása. Valóban, az elmúlt közel négy évtizedre vonatkozó műholdas adatok alapján egyértelműen kimutatható a hóval borított felszínek – egyelőre látszólag még nem drámai mértékű – csökkenése. Ez a területek kb. 10%-án jellemző. (Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a műholdfelvételek alapján csak a hóborította felszín mérhető fel, a hóréteg vastagsága nem.) Ezzel párhuzamosan a növényzet egyre jobban burjánzik, sűrűbb és magasabb lesz, a korábban csak alacsonyabb régiókban jellemző növénytársulások fokozatosan egyre magasabban fekvő élőhelyek felé terjeszkednek.

Az elég nagy (30 m-es) felbontású és a leghosszabb időre visszanyúló Landsat adatok elemzésével a kutatók azt találták, hogy a fák előfordulásának legnagyobb magassága fölötti régiókba az Alpok területének közel 80%-án zöldülés tapasztalható. Korábban is készültek az Alpokról tanulmányok műholdas távérzékelési módszerekkel, de azok gyengébb felbontású és rövidebb időszakokat átfogó méréseken alapultak, így következtetéseik sem lehettek ennyire egyértelműek.

Illusztrációul nem egy Landsat, hanem egy Sentinel-3 műholdkép az Alpokról és környékéről, amely 2022. május 11-én készült. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022)

Korábban a visszahúzódó gleccserek voltak a klímaváltozás szimbólumai az Alpokban, de a kutatás eredménye szerint egyáltalán nem az, hanem a vegetáció erősödése (a növényi biomassza növekedése a fák elterjedési magassága fölött) a legszembetűnőbb változás. Más kutatások hasonló jelenséget figyeltek meg az északi félteke sarkvidéki régióiban a klímaváltozás következményeképp. A trendből az is következik, hogy a változások nyomán azok sebessége a jövőben csak gyorsulni fog. Míg a hótakaró visszaveri a beeső napsugárzás legnagyobb részét, addig a helyét fokozatosan átvevő növényzet elnyeli azt. Emiatt a pozitív visszacsatolás miatt a klíma melegedése várhatóan tovább gyorsul a az Alpok magas hegyvidékén.

A kutatók szerint a biomassza növekedését elsősorban a megnövekedő csapadékmennyiség és a vegetációs időnek a magasabb hőmérséklet miatti meghosszabbodása okozza. Az Alpok biodiverzitása is veszélyben van: az ott élő növényfajok jól alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez, de nem igazán „versenyképesek”. Így ha a környezeti feltételek változnak, más növények szoríthatják ki a meglevőket.