Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Sok vagy kevés?
(Rovat: Környezetünk védelme - 2022.04.13 07:15.)

Brit tudósok vizsgálatai szerint az antarktiszi A-68A jéghegy megolvadásával óriási mennyiségű édesvíz került a Déli-Georgia-sziget környékén az óceánba. Vagy nem is olyan óriási.

Műholdas mérések alapján megállapították, hogy az Antarktiszról 2017 nyarán leszakadt A-68 jéghegy feldarabolódása utáni nagyobbik darabja, az A-68A 2020/21 fordulóján több mint 3 hónap alatt megolvadt, miáltal 152 milliárd tonna édesvíz került az óceánba. A vízmennyiség nagyságát azzal érzékeltetik, hogy az a Loch Ness vízmennyiségének 20-szorosa, illetve ennyi vízzel 61 millió, nemzetközi versenyekre alkalmas úszómedencét lehetne megtölteni. (A hasonlat nyilván azt próbálja sugallni, hogy ez elképesztően jelentős mennyiségű víz – és ezzel arányos munkájuk jelentősége. Ha azonban nem a Loch Nesshez, hanem mondjuk, a Bajkál-tóhoz hasonlítanánk, akkor kiderülne, hogy a jéghegy megolvadt vize a Bajkál vízmennyiségének csupán 0,6%-át teszi ki. De mondhatták volna azt is, hogy a jéghegy megolvadásának három hónapja alatt az Amazonas tízszer ennyi édesvizet szállított az Atlanti-óceánba. Így már nem is tűnik olyan soknak a 152 milliárd tonna. – B.E.)

Amint korábbi cikkeinkben (lásd lent) megírtuk, az A-68A 2017 júliusában szakadt le az Antarktiszi-félszigeten lévő Larsen-C jégmezőről, majd 3 és fél év alatt mintegy 4000 kilométeres utat tett meg az Atlanti-óceán déli részén. Leszakadásakor a területe 5719 km2 volt, amit a kutatók Wales negyedéhez hasonlítanak (számukra talán szemléletesebb Békés megye közel ekkora területéhez hasonlítani – B.E.). Sodródása közben kezdeti tömege legnagyobb része leszakadt róla, illetve elolvadt, hiszen korábbi cikkünk szerint leszakadásakor tömegét még egybillió tonnának becsülték. 2020 végén arról érkeztek hírek, hogy aggasztóan közelre sodródott a Déli-Georgia-szigethez, ezzel veszélybe sodorhatja a sziget ökoszisztémáját.


A Déli-Georgia-sziget felé közeledő A-68A jéghegy 2020. december 14-én. (Kép: MODIS image from NASA Worldview Snapshots)

A Leedsi Egyetem sarkvidéki megfigyelések és modellezések központja (CPOM) és a Brit Antarktiszi Kutatóközpont (BAS) munkatársai műholdas mérések segítségével sodródása közben folyamatosan követték az A-68A vastagságának változását. Ennek alapján megállapították, hogy a jéghegy eléggé elvékonyodott ahhoz, hogy a sziget környékén ne veszélyeztesse a tengerfeneket. Ezért kutatásaikat arra összpontosították, milyen hatással lehet a sziget közelében a tengerbe kerülő 152 milliárd tonna édesvíz a sziget körüli tengeri élővilágra. Mint elmondták, első lépésként azt szeretnék eldönteni, hogy a hatás pozitív vagy negatív.

Sodródása első két évében a jéghegy az Antarktisz közelében maradt, a Weddell-tenger hideg vizében nem volt számottevő az olvadása. Az olvadás akkor erősödött fel, amikor eljutott a Drake-átjáró földrajzi szélességéig. Mire a Déli-Georgia-szigethez érkezett, kezdeti 235 méteres vastagsága már 67 méterrel csökkent. A mérések szerint a jéghegy alja 141 méter mélységben lehetett, így nem feneklett meg a 150 méter körüli mélységű vízben a sziget közelében. Amikor legerősebben olvadt, vastagsága havonta hét méterrel csökkent.

A kutatók az A-68A sodródását öt műhold mérései alapján követték, a Sentinel–1 és –3 műholdak megfigyelésein kívül MODIS felvételeket is használtak, valamint a jéghegy vastagságát a CryoSat–2 és az ICESat–2 műholdak altimetriai mérései alapján számították. Ezekből tudták pontosan kiszámítani a jéghegy olvadásával az óceán vizébe kerülő édesvíz mennyiségét. Eredményeikról a Remote Sensing of Environment szakfolyóiratban számoltak be.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024