Jobb híján
(Rovat: Környezetünk védelme, Lássuk és halljuk egymást - 2022.03.13 07:15.)

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) központot hoz létre, hogy segítsék azokat a csillagászokat, akiknek a kutatásaira kedvezőtlen hatással vannak a műholdseregek.

Az IAU február 3-án jelentette be a központ létrehozását, amely április 1-jén kezdi meg működését. A központ hivatalosan a „sötét és csendes égboltot a műholdseregek okozta interferenciától védelmező központ” (Centre for the Protection of the Dark and Quiet Sky from Satellite Constellation Interference) nevet viseli, létesítését az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által működtetett NOIRLab (National Optical-Infrared Astronomy Research Laboratory) és a Négyzetkilométeres Rádiótávcső-hálózat Obszervatórium (SKAO, Square Kilometer Array Observatory) közösen javasolta. A központ igazgatója Piero Benvenuti, az IAU korábbi főtitkára lesz.

A koordinációs központ azokat a csillagászokat és más szakembereket hozza egy fedél alá, akik a műholdseregek, elsősorban a OneWeb hálózata és a SpaceX Starlink rendszere műholdjainak az optikai csillagászatra gyakorolt hatásával, illetve az általuk okozott rádióinterferenciával foglalkoznak. Feladataik közé tartozik a nemzeti és nemzetközi stratégiák egyeztetése, szoftverek fejlesztése a műholdnyomokkal „beszennyezett” csillagászati felvételek korrekciójára, egyeztetések az ipari szereplőkkel a technológiai fejlesztésekről, valamint a közvélemény tájékoztatása, a figyelem felkeltése és a problémák minél szélesebb körű tudatosítása. A központ kis létesítményként indul, hét főállású munkatársnak megfelelő személyi állománnyal és ennek megfelelően szerény (de nem nevesített) költségvetéssel. Azt azonban nem zárják ki, hogy a jövőben adományoknak és más támogatásoknak köszönhetően szélesíteni tudják tevékenységüket.

Valamelyik műholdsereghez tartozó műholdak nyoma a Fiastyúkról készített, hosszú expozíciós idejű felvételen. (Kép: T. Hansen / IAU OAE / CC)

Néhány csillagász már a központ létrehozása előtt is próbált együttműködni a műholdseregek üzemeltetőivel, elsősorban workshopok és más találkozók, megbeszélések formájában. Eközben más csillagászok a nyilvánosság előtt is élesen kritizálták az üzemeltetőket a műholdseregeik okozta kényelmetlenségek, zavarok és károk miatt. Connie Walker, aki a NOIRLab részéről a központ társigazgatója lesz, elmondta, hogy a központ rendezett viszonyt igyekszik kialakítani a három legfontosabb ipari szereplővel, az Amazonnal, a OneWebbel és a SpaceX-szel, amelyek mindegyike ígéretet tett arra, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy teljesíteni tudják a tudományos közösség elvárásait.

A legfontosabb szereplő mindenképp a SpaceX, amely már több mint 2000 Starlink műholdat állított pályára. A tudományos közösség nyomására előbb megpróbálták sötétíteni műholdjaik fényvisszaverő felületét, majd árnyékoló elemekkel próbálták megakadályozni, hogy a fény a visszaverő felületekre essék. Ezáltal valóban csökkent a műholdak fényessége, de egyelőre nem a csillagászok által javasolt határ alá. A OneWeb műholdjaival viszont az a probléma, hogy jóval a csillagászok által elfogadhatónak tartott 600 km-es magasság fölött keringenek, vagyis nem kerülnek a Föld árnyékába, átvonulásaik az éjszaka folyamán bármikor bekövetkezhetnek. A cég viszont közölte, hogy nem áll módjukban műholdjaik pályamagasságát csökkenteni, de megpróbálják más módszerrel, például a fényvisszaverő felületek bevonásával csökkenteni a műholdak látszó fényességét.

Az új központ megpróbálja politikai szinten is érvényesíteni a csillagászok érdekeit, például az ENSZ Világűrbizottságában (COPUOS) és a Nemzetközi Távközlési Unióban (ITU).