A metán nyomában
(Rovat: Környezetünk védelme, Kis űreszközök nagy szerepe - 2020.12.05 07:15.)

Egyre kifinomultabb műholdas módszerekkel igyekeznek feltérképezni az üvegházhatású gázt kibocsátó forrásokat.

Nemrég a kanadai GHGSat cég szolgált biztató hírekkel. Legújabb metánmonitorozó műholdjuk, az Iris (GHGSat-C1) szeptember 3-án indult egy Vega rakétával, 52 másik kis műholddal társbérletben. Mostanra sikerült kipróbálni a fedélzeti berendezéseit, és ennek alapján kijelenthető, hogy méréseinek pontossága már most ötször jobb, mint elődjéé, a cég első műholdjáé. A Claire, avagy GHGSat-D 2016 nyarán startolt egy indiai PSLV hordozórakétával.

Az új műholddal a tesztelése érdekében az Alberta (Kanada) területén, ellenőrzött körülmények közt létrehozott metánkibocsátás helyét figyelték meg. A műholdas mérési eredményeket helyszíni és repülőgépről végzett vizsgálatok eredményeivel vetették össze. (Kép: GHGSat)

A műholdas mérések meglehetősen összetettek, hiszen ki kell tapasztalni, hogyan működnek a fedélzeti berendezések, mi az adatok feldolgozásának, a mérési zaj csökkentésének a legjobb módszere. A GHGSat új Iris műholdjával még csak most kezdődtek a kalibrációs munkák, a remények szerint érzékenységét még meg tudják majd kétszerezni.

A GHGSat hamarosan, még az idén pályára szeretné állítani Hugo (GHGSat-C2) műholdját. A cél egy a légköri metán megfigyelésére szolgáló, 10 tagból álló műholdrendszer kiépítése 2022 végéig. Ha ez sikerül, a kanadai cég világviszonylatban is páratlan szolgáltatásra lesz képes. Semmilyen más vállalat vagy állami intézmény nem képes ugyanis ilyen térbeli felbontással – akár egy-egy egyedi kőolaj- vagy földgázkútra vonatkozóan – megállapítani a metánkibocsátás nagyságát. A műholdas módszernek hála, az ilyen mérésekhez nem kell a helyszínre menni, és az emisszió időbeli változásait is nyomon tudják majd követni.

A metán (CH₄) a szén-dioxid után a második legjelentősebb üvegházhatású gáz, ráadásul 30-szor hatékonyabban ejti csapdába a napsugárzásból származó hőt. A Földön a metánkibocsátás növekedőben van, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Fő forrásai az olaj- és gázkitermelés, valamint az állattenyésztés, a rizstermesztés, a hulladéklerakók és a mocsaras területek (a szerves anyagok rothadása).