Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az űrszemétről Bécsben
(Rovat: Környezetünk védelme, Új eszközök és anyagok - 2020.04.17 07:15.)

Az ENSZ-ben idén is napirenden szerepelt az űrszemét kérdése. Nemzetközi összefogás, statisztikák és ígéretes fejlesztések.

Az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2020. február 3–14. között Bécsben tartotta 57. ülésszakát. Az ülésszakon a „Világűr mindenkinek” témájú szimpóziumon tíz, az ülésszak egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódóan további 67 szakmai előadás is elhangzott. Szokás szerint ezek közül néhányat részletesen is ismertetünk, a többit az érdeklődők az ülésszak honlapján tekinthetik meg. Több előadásban foglalkoztak az Albizottság ülésszakának napirendjén minden évben önálló pontként szereplő űrszemét kérdésével, ezekből idézünk néhány adatot.

Az Űrügynökségek űrszeméttel kapcsolatos munkáját koordináló nemzetközi szervezet, az IADC elnöki tisztét betöltő Francia Űrügynökség (CNES) képviselője beszámolt a szervezet tevékenységétől, munkacsoportjaitól, rendezvényeiről. Mint elmondta, 1998 óta 24 kampányt indítottak az irányítatlanul lezuhanó nagyobb űreszközök követésére. A legutóbbi ilyen kampányuk során az indiai PSLV hordozórakéta közel 1 tonna tömegű negyedik fokozatának végnapjait követték, amely végül idén január 23-án zuhant le.


A Föld körül keringő, 10 cm-nél nagyobb objektumok száma 2016 óta – a korábbi évek stagnálását követően – egyenletesen növekszik, immár húszezer közelében jár. Kedvező viszont, hogy ugyanezen időszakban a feldarabolódásból származó objektumok száma alig változott. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A NASA űrszemét ügyekkel foglalkozó vezető kutatója előadásában bemutatta az űrszemét gyarapodására vonatkozó diagramok legfrissebb változatát. Ezekből kiderül, hogy a Föld körül keringő objektumok száma a korábbi stagnálás után 2016-tól egyenletes emelkedésnek indult, ami elsősorban az aktív űreszközök számában bekövetkezett gyarapodásnak tudható be. A Föld körüli pályán keringő teljes tömeg 2019-ben már túllépte a 8100 tonnát. Beszámolt arról, milyen intézkedéseket hoztak az űrszemét csökkentésének érdekében. Ezek eredményeképpen az űreszközök felbocsátása és üzemelése során bekövetkező véletlen robbanások számát 0,1% alá szeretnék szorítani, ami annál is inkább fontos, mert az év eleji állapot szerint a katalogizált törmelékdarabok 60%-a ilyen véletlen robbanások következtében keletkezett. A geostacionárius pálya esetében fontosnak tartják, hogy az onnan eltávolított műholdak legalább 100 évig a pályától legalább 200 km távolságban maradjanak. A műholdseregekkel kapcsolatban arra törekszenek, hogy a konstellációkhoz tartozó műholdak üzemidejük végén 99%-os biztonsággal eltávolíthatók legyenek.


A Föld körül keringő objektumok tömege folyamatosan nő, tavaly már túllépte a 8100 tonnát. Itt viszont a klasszikus űrszemét darabjainak össztömege elenyésző, hiszen többnyire apró darabokról van szó. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

Az Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének kutatói a grazi lézeres műholdkövető állomáson végzett méréseik eredményeiről számoltak be. Az űrszemét darabjainak követése esetében (ellentétben a kifejezetten lézeres követésre alkalmas, lézertükrökkel felszerelt műholdak követésével) az objektum egész felületéről diffúzan visszaverődő jeleket vizsgálják, kiértékelésükből a testek méretét és forgását is meg tudják állapítani. A módszer 2000–3000 km magasságig, legalább méteres kiterjedésű objektumok követésére alkalmas, ehhez azonban a lézerholdaknál alkalmazottnál hússzor nagyobb teljesítményű lézerberendezés szükséges (0,8 watt helyett 16 watt), amellyel 200-szor nagyobb energiájú impulzusokat bocsátanak ki (0,4 helyett 80 millijoule), de a jeleket csak tízszer kisebb gyakorisággal tudják kibocsátani (2 kHz helyett 200 Hz).


A Lengyelországban fejlesztés alatt álló kis, 31 kg szilárd üzemanyaggal 250 N tolóerőt kifejtő hajtómű, amelyet üzemképtelenné vált műholdak eltávolítására lehetne használni. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A lengyel Repülési Intézet (Institute of Aviation) munkatársa arról számolt be, hogy egy ESA projekt keretében olyan szilárd hatóanyagú rakétamotort fejlesztenek, amely alkalmas lehet üzemképtelenné vált műholdak eltávolítására a Föld körüli pályáról. A kis hajtóművel (kettőt vagy négyet egyszerre működtetve) 0,04g gyorsulást létrehozva 200 m/s sebességváltozást előidézve egy 1500 kg tömegű műholdat napszinkron pályáról fél keringésen belül a légkörbe lehet irányítani.


A hajtóművel akár 1500 kg tömegű műholdat is el lehet távolítani a mintegy 800 km magasságú napszinkron pályáról. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021