Földmegfigyelés az űrből – brit részvétellel
(Rovat: Környezetünk védelme, Időjárás és előrejelzése - 2011.05.27 08:15.)

Nagy-Britannia a negyedik helyzett azon külföldi országok sorában, ahonnan tavaly a legtöbb látogató érkezett az Űrvilág oldalaira.

A Brit Űrügynökség (UK Space Agency) egy évvel ezelőtti megalakulásáról annak idején magunk is beszámoltunk. Az új szervezet 2010. április 1-jétől fogja össze Nagy-Britannia addig is jelentős ipari és kutatási űrtevékenységét. Most a műholdas földmegfigyelésben való részvételükről szólunk, a Brit Űrügynökség honlapján nemrég megjelent összefoglaló alapján.

A részben felhővel borított Brit-szigetek és Írország az Envisat műhold felvételén. (Kép: ESA)

Nem utolsó sorban az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként, a britek vezető szerepet játszanak a klímaváltozás űreszközökkel való vizsgálatában. Szakembereik (kutatóik és mérnökeik) részt vesznek többek között az európai Envisat – a valaha épült legnagyobb földmegfigyelő műhold –, CryoSat-2, SMOS és MetOp-A programokban. Az elmúlt időszak eredményei közül kiemelendő az első globális talajnedvesség-térkép elkészítése és az óceáni vízek felszíni sótartalmának feltérképezése (SMOS), vagy a földi jégtakaró vizsgálatára indított CryoSat-2 méréseinek megkezdése.

Nagy-Britannia 2010-ben elhatározta, hogy pénzzel járul hozzá a következő altiméteres Jason műhold elkészítéséhez. Ezzel tovább folytatható az a figyelemre méltó 18 éves adatsorozat, amely a műholdas magasságmérések alapján a tenger vízszintje változásainak pontos követésére ad lehetőséget. (Ennek alapján mutatták ki, hogy a vízszint jelenleg folyamatosan, átlagosan 3 mm/év sebességgel emelkedik.)

A műholdak alkalmasak a légszennyezés mérésére, a felszínborítás, az erdősültség, a jégtakaró változásainak kimutatására, a klíma alakulásának megfigyelésére helyi, regionális és globális – az egész Földre kiterjedő – szinten. Ennek alapján a kutatók megkísérelhetik megbecsülni az emberi tevékenység klímaalakító hatásának mértékét. A jövőre nézve nem könnyű pontos előrejelzéseket, jóslatokat tenni, s ezekhez a modellszámításokhoz nagy szükség van a megbízható, egységes és globális adatsorokra, amiket a mesterséges holdak szolgáltathatnak.

Jelenleg több új európai földmegfigyelő projekt van a tervezés szakaszában. Tavaly az ESA az Élő Bolygó (Living Planet) programja keretében ezek közül kettőt választott ki, amelyek egyike repülhet majd a nyolcadikként az európai földmegfigyelő műholdak Earth Explorer sorozatában (ezek közül eddig 3 repül, további 4 előkészületben). Mind a növényzet fotoszintetizáló képességét feltérképezésére készülő FLEX (Fluorescence Explorer), mind a szén körforgását, a szén-dioxid és a metán (a legjelentősebb üvegházhatású gázok) eloszlását kutatni szándékozó CarbonSat számottevő brit részvétellel készül. Az ESA szakértői összesen 31 versengő javaslat közül választották ki ezt a két legjobb jelöltet.

Több mint 5 millió euró támogatást nyertek brit vezetésű kutatócsoportok az ESA klímaváltozást kutató kezdeményezése keretében (Climate Change Initiative). A cél, hogy műholdas mérések alapján meghatározzák azoknak a mérhető mennyiségeknek a körét, amelyekkel jól jellemezhető a Föld állapota, s amelyek változásának megfigyelésével a lehető legjobban leírható az éghajlat alakulása. Ilyenek például a légköri paraméterek, mint az ózontartalom, a szárazföldek hóborítottságának mértéke, a tengeri sótartalom. (A britek nem csak kaptak, de adtak is pénzt a kezdeményezéshez: hat éven át 16 millió fontot, a teljes költségvetés közel egyötödét állják.)