Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Globális erdőmagasság-térkép
(Rovat: Környezetünk védelme - 2010.07.30 08:30.)

Amerikai kutatók műholdas mérések alapján először állítottak elő olyan egységes térképet, amelyen az egész Föld erdeinek magassága szerepel.

Helyi és regionális erdőmagassági térképek természetesen eddig is léteztek, de az új térkép egységes eljárással, a teljes bolygóra vonatkozóan gyűjti össze ezt a fontos információt. A munka több földmegfigyelő mesterséges holdnak – a NASA ICESat, Terra és Aqua műholdjainak – mérésein alapul. Az eredmények alapján meg lehet becsülni, hogy a világ erdei mennyi szenet tárolnak, illetve milyen gyors a szén körforgása a légkör és az ökoszisztéma között. Különösen nagy kérdés a klímaváltozás kutatói számára, hogy milyen eddig nem pontosan ismert folyamat nyel el évente kb. kétmilliárd tonnányit a levegőben szén-dioxid formájában megjelenő szénből. (Az emberi tevékenység nyomán keletkező mintegy évi 7 milliárd tonna szénből 3 milliárd jut a légkörbe, 2 milliárdot a világ óceánjai nyelnek el. A fennmaradó 2 milliárd „eltüntetésében” feltehetően meghatározó szerepe van a növényzetnek, a fotoszintézis révén.)


A világ erdeinek magasságát a színskálán a fehértől indulva a zöld különböző árnyalatai jelölik. A legsötétebb zöld 70 m-es magasságnak felel meg. A számérték azt jelenti, hogy az adott területen a fák legalább 90%-a eléri a megjelölt magasságot. (Adatok: Michael Lefsky, kép: NASA Earth Observatory / Jesse Allen, Robert Simmon)

A térképen 5 négyzetkilométeres területekre vonatkozó erdőmagassági átlagokat tüntettek fel. Kiderül, hogy a legmagasabb erdők Észak-Amerika északnyugati vidékén, a csendes-óceáni partvidék környékén, valamint Délkelet-Ázsiában találhatók.


Erdőmagasságok Európában, a fenti világtérkép kinagyított részletén.

Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy egyrészt a fiatalabb, másrészt a nedvesebb erdők jobban megkötik a szén-dioxidot, illetve a szén jelentős része végül bizonyos fajta talajokba jut. A részletek azonban még teljesen bizonytalanok. Mindez azért fontos, hogy megtudjuk: a fosszilis tüzelőanyagok elégetése nyomán a levegőbe kerülő plusz szénből mennyit tud még elnyelni a természet, illetve az éghajlat melegedése milyen hatással lehet erre az elnyelő mechanizmusra: felerősíti-e, vagy inkább a visszájára fordítja a folyamatot? Ez utóbbi rossz hír volna, hiszen a pozitív visszacsatolás – a légkörben maradó még nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz – révén maga is a globális felmelegedést gyorsítaná.

A kutatók az ICESat műholdról kibocsátott és visszaverődött lézersugarak detektálásán alapuló lidar technikát használták az erdőmagasságok mérésére. A térkép elkészítéséhez hét év méréseit dolgozták fel. Ennyi idő alatt mindössze az erdővel borított szárazföldek felszínének 2,4%-át sikerült közvetlenül felmérni. A többi területhez a Terra és Aqua műholdak MODIS érzékelőinek űrfelvételeit használták, amelyeket a lidaros módszerrel mért területek segítségével „kalibráltak”. A kombinált térkép készítői szerint a módszer a jövőben tovább finomítható.

Az ICESat eredeti feladata a földi jégtakaró vastagságának folyamatos mérése volt. Az erdők és a biomassza felmérésére alkalmasabb lenne az ugyancsak lidart használó, a NASA számára az évtized második felére javasolt DESDynI (Deformation, Ecosystem Structure and Dynamics of Ice) műhold.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024