Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Civilizációs eredetű szén-dioxid megfigyelése az űrből
(Rovat: Környezetünk védelme, Envisat - 2008.03.26 07:48.)

Az ESA Envisat távérzékelő mesterséges holdjával először sikerült regionális méretekben is kimutatni az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátást.

Az emberi tevékenység folytán globálisan közel évi 30 milliárd tonna CO2 kerül a légkörbe, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetése nyomán. Egyes számítások szerint mindez felgyorsítja bolygónk klímájának felmelegedését, s közvetve hozzájárul az extrém időjárási helyzetek gyakoribb kialakulásához, a jégtakaró olvadásához, a tengervíz szintjének emelkedéséhez.

Az Envisat SCIAMACHY műszerének 2003-2005 közötti mérései alapján német kutatók a globális felmelegedést okozó legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátását határozták meg Európa fölött.


A szén-dioxid-térkép Európa legnépesebb vidékei fölött, Amszterdamtól Frankfurtig megnövekedett kibocsátást jelez. A színskála a levegő CO2 molekuláinak mennyiségét jelöli az összes molekula milliomod részének egységében. (Kép: ESA/DLR/IUP, Univ. Bremen)

Az emberi tevékenység során felszabaduló CO2 mennyisége lényegesen kisebb, mint a természetes úton keletkező gázé, ezért a mérés nem volt egyszerű. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kibocsátás jelentéktelen lenne, éppen ellenkezőleg. Míg a természetes folyamatok kétirányúak (pl. az élő növények megkötik a szén-dioxidot), addig a mesterséges kibocsátást nincs ami teljesen kompenzálja.

A mostani mérések bebizonyították, hogy a műholdas adatok a gyakorlatban is felhasználhatók lesznek a szén-dioxid kibocsátásának jó térbeli felbontású monitorozására. Egyelőre ugyanakkor még nincs szó nagy pontosságról és operatív szolgáltatásról. Pedig a CO2 kibocsátásának és elnyelésének folyamatában még számos kevéssé ismert pont van. Tudjuk például, hogy a humán eredetű plusz kibocsátás fele természetes módon elnyelődik. Nem tudjuk viszont, hogy hogyan, és azt sem, hogy a globális felmelegedés előrehaladtával ezek az elnyelők nem válnak-e akár CO2-forrásokká.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024