Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Európai mozaik – 2021. október (2. rész)
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Lássuk és halljuk egymást - 2021.11.06 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kétrészes sorozatunk befejezéseképp két műholdas alkalmazás után „európai” startelőrejelzésünket olvashatják.

Műholdas alkalmazások

Talán többek számára ismert, hogy a legutóbbi fizikai Nobel-díjat egynegyed részben – a svéd Nobel-díj Bizottság október 5-i bejelentése értelmében – Klaus Hasselmann (képünkön) kapta.


Két nappal később az Európai Űrügynökség (ESA) ennek kapcsán sajtóközleményt adott ki. Ebben leírják, hogy Hasselmann-t tekintik az első európai radaros távérzékelő műhold (ERS-1) „atyjának”. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója az alábbiakat írta: „Őszinte gratulációnkat fejezzük ki Prof. Dr. Hasselmann-nak a megérdemelt Nobel-díjért. Klaus az 1970-es években csatlakozott az ESA egyik külső szakértői csoportjához, és 1981-ben tagja lett a Magas Szintű Földmegfigyelési Tanácsadó Bizottságnak. Kiemelkedő tudományos támogatást és ajánlásokat nyújtott az ESA-nak, különösen az ERS-1 és az ERS-2 küldetések fejlesztésére vonatkozóan.”

A sajtóközlemény ezek után röviden bemutatta az ERS programot: „…az ESA első földmegfigyelő küldetése, amely bolygónk megértésére irányult, az Európai Távérzékelési Műhold (ERS-1), 1991. július 17-én indult, alig több mint 30 évvel ezelőtt. Abban az időben az ERS-1 volt az egyik legkifinomultabb műhold, amelyet Európa valaha kifejlesztett és felbocsátott, megnyitva az utat a műholdas technológia új korszakához, hogy tanulmányozza a légkört, a szárazföldet, az óceánokat és a jeget. A műhold komplex hasznos terhet hordozott, beleértve egy apertúraszintézises radart (SAR), egy radaros magasságmérőt, és más fejlett eszközöket bolygónk számos jellemzőjének mérésére, vizsgálatára. Az ERS-1-hez 1995-ben csatlakozott az ERS-2, amely egy további érzékelőt szállított a légköri ózon kutatásához, ez volt a Global Ozone Montitoring Experiment.”

Egy október 7-i bejelentés szerint az Eutelsat lett a második legnagyobb OneWeb részvényes. Az európai műholdas távközlési szolgáltató ugyanis – egy 165 millió dolláros vásárlással – eddigi 17,6%-os részesedését 22,9%-ra növelte. Ezzel az Eutelsat a (30%-ot tulajdonoló) Bharti után a második legnagyobb befektető.

Startelőrejelzés

E sorok írásakor november 9-re várjuk a következő ESA űrhajós, és hét nappal későbbre három francia elektronikai lehallgató műhold startját. November utolsó napján indulhat az EU két újabb Galileo navigációs holdja, majd (legkorábban) december 18-án egy európai hordozórakéta állíthatja pályára a NASA–ESA–CSA együttműködésben megépített James Webb-űrtávcsövet (JWST). Decemberben pedig még egy az olasz CSG-2 radarmegfigyelő hold is pályára állhat.

Részletek:

  • Magyar idő szerint november 7-én indulhat a soron következő SpaceX Crew Dragon űrhajó, fedélzetén három amerikai NASA űrhajóssal, illetve az ESA képviseletében a német Matthias Maurerrel. A négy asztronauta fél évet tölthet az ISS-en.
  • Legkorábban november 15-én Kourou-ból, egy európai Vega rakétával startolhat három francia CERES műhold. Az űreszközöket az Airbus és a Thales Alenia Space építette a francia fegyveres erők megrendelésére. Feladata „signal intelligence”, azaz rádiójelek (pl. radarok és földi telepítésű rádiónavigációs eszközök kisugárzásainak) „porszívózása”.
  • Legkorábban a november 30-áról december 1-jére virradó éjjel startolhat Francia Guyanából az Arianespace egy újabb Szojuz-2.1b (Szojuz ST-B) hordozórakétája. A VS26 jelű repülés keretében két (európai) Galileo navigációs műholdat állítanak pályára. Képünkön a becsomagolt 27. és 28. Galileo-műholdak érkezése Kourou-ba. A két űreszközt szállító konténerek a hollandiai Noordwiijk-ból indultak, hogy a repülőgép egy portugáliai technikai leszállást követően landoljon Francia Guyanában.


(Kép: ESA / P. Muller)

  • Ha minden jól megy, akkor december 18-án Kourou-ból indítják azt az Ariane-5 ECA nehézrakétát, mely a már nagyon régen várt JWST űrtávcsőóriást fogja elindítani az L2 Lagrange-pont irányába. A 6,5 méteres főtükörrel szerelt csillagászati műhold, melyet a NASA, az ESA és a kanadai CSA közösen épített – az L2-es pont körül keringve fogja végezni több évesre tervezett kutatómunkáját.
  • Valamikor decemberben, az amerikai Space X vállalat Falcon 9-es rakétájával startohat az az Olasz Űrügynökség (ASI) soron következő radaros felderítő műholdja, a CSG-2, azaz COSMO-SkyMed Second Generation. A CSG-2-t a francia–olasz Thales Alenia Space építette.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021