Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

MEGFEJTÉS: Európai kezdetek a világűrben
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2014.12.13 10:15.)

Rejtvénykérdésünkre a válasz: ELDO és ESRO. De mi volt a kérdés? És ki nyerte a Természet Világa különszámát?

Az Európával a világűrben című, a borítólapokkal együtt épp száz oldalas, látványos és minden oldalán színes különszám az elmúlt hetekben jelent meg. Már kapható az újságárusoknál, 980 Ft-os áron. Az űrkutatás, az űrtevékenység, az európai és magyar eredmények iránt érdeklődők számára akár karácsonyi ajándéknak is megteszi! A 145. évfolyamában járó tudományos-ismeretterjesztő lap, a Természet Világa ezzel a különszámmal köszönti, hogy hazánk hamarosan – a csatlakozási folyamat lezárása után, várhatóan 2015 végétől – teljes jogú tagként belép az Európai Űrügynökségbe (ESA). Ezzel a hazai űripar és űrkutatás szereplői előtt új fejlődési perspektíva nyílik meg. Az eddiginél sokkal több ESA-programban vehetünk majd részt, és nagyobb haszonnal alkalmazhatjuk az űrtevékenység eredményeit.


A különszám idei megjelentetésének másik aktualitása, hogy az ESA ebben az évben ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. Pontosabban két elődszervezete alakult meg 1964-ben, amelyek egyesülésével 1975-ben jött létre a ma még 20 tagállammal rendelkező ESA.

Hétfői rejtvénykérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek voltak az 1964-ben megalakult elődszervezetek. Az új európai hordozórakéta kifejlesztésére az ELDO (European Launcher Development Organisation), a tudományos űrkutatás művelésére az ESRO (European Space Research Organisation) jött létre.

Az ELDO alapítói Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Nyugat-Németország, Olaszország és Hollandia voltak. Ahogyan a Természet Világa különszámában is olvashatjuk, az ELDO „célkitűzése a műholdak pályára állítására alkalmas Europa hordozórakéta kifejlesztése volt. Az ELDO-hoz társult tagként Ausztrália is csatlakozott, mert a rakétakísérleteket ott végezték. A fejlesztés sikertelen maradt, az Ariane rakétacsaládot később, már az ESA égisze alatt építették.”

Az Európai Űrkutatási Szervezet, az ESRO „fő célja a tudományos kutatás volt, de működése utolsó éveiben távközléssel is foglalkozott. Az első két kis műhod, az ESRO-I és ESRO-II (Aurora és Iris) 1968-ra készült el, a sugárzási környezetet mérték. Az elnyúlt ellipszispályára állított HEOS műholdak a Földet körülvevő plazma tulajdonságait, a mágneses teret és a kozmikus sugárzást mérték. Az első TD műhold csillagászati megfigyeléseket végzett [...]. Az első komoly sikert az 1975-ben indított és 1982-ig működő, gammacsillagászati COS-B jelentette. Az Exosat röntgentávcső ötlete még az ESRO-tól származott, a sikeres megvalósítás azonban már az ESA idejére esett.”

Köszönjük olvasóink aktivitását! Összesen 33 megfejtést küldtek be, ezek közül 32 volt helyes és teljes. A beküldők neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Farkas Alexandrának kedvezett, akinek a Természet Világa Európával a világűrben című új különszáma egy példányát küldjük el postán.

A Természet Világát kiadó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szívességéből a különszámnak összesen öt példányát tudjuk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Ezek közül most még csak az első kelt el. Így aki most nem nyert, az se adja fel a reményt. A jövő hét elején jön a következő rejtvényforduló!

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024