AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (42. rész): 1992
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2003.10.20 00:16.)

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Európa számára az 1992-es év az átszervezések éve volt. A Hermes-programot leállították, a Columbus terveit pedig jelentősen átalakították (egyszerűsítették). Ugyanakkor az Ariane indítások miatt kereskedelmi szempontból az ESA lett a legmegbízhatóbb és legsikeresebb űrhivatal. 1992. április 15-én a Télécom-2B és az Inmarsat-2F4 geostacionárius átmeneti pályára állításával sikeresen indult az 50. Ariane rakéta. Az első 50 Ariane indítás során összesen 85 műholdat indítottak Kourouból.

A keleti államokban ugyanakkor megalakultak az önálló űrügynökségek. Így Magyarországon 1992-ben létrejött a Magyar Űrkutatási Iroda, Oroszországban az Orosz Űrügynökség, Ukrajnában pedig Ukrajna Nemzeti Űrügynöksége. (Természetesen ehhez hasonlóan a legtöbb kelet-európai országban is létrejöttek az űrhivatalok.) Magyarország pedig (igaz, még 1991-ben) a Szovjetunió után az első kelet-európai országként együttműködési megállapodást kötött az ESA-val.

1991-ben a Szojuz-TM-12, illetve TM-13 fedélzetén repült Helen Sharman, az első brit, illetve Franz Viehböck, az első osztrák űrhajós. Az európai űrhajósok névsora 1992-ben tovább bővült, bár repülésükkor már tudni lehetett, tapasztalataikat egy ideig nem hasznosíthatják európai űrrepülőgépen. 1992. március 17-én a világűrbe indult Klaus-Dietrich Flade német űrhajós (Szojuz-TM-14), március 24-én pedig az Atlantis fedélzetén Dirk Frimout, az első belga űrhajós látogatott a világűrbe. (Két európai űrhajós egyszerre volt ekkor a világűrben!) A Szojuz-TM-15-ön pedig a francia Michel Tognini indulhatott két hetes útra a Mir űrállomásra. Nem kellett sokáig várni az újabb európai űrhajósra, ugyanis az STS-46 misszió során az Atlantis fedélzetén dolgozhatott (július 31. és augusztus 8. között) Claude Nicollier és Franco Malebra. Ezzel saját űrhajóssal büszkélkedhetett Svájc és Olaszország is. (Egyik Atlantis repülésen sem emelkedett a magasba az európai Spacelab űrmodul.)

Dirk Frimout belga űrhajós.

Az 1992-es évben még sok egyéb is történt. Az 1986-ban Ariane-1 rakétával indított Giotto űrszonda a sikeres Halley-randevú után 1992. július 10-én elhaladt a Grigg-Skjellerup üstökös mellett. Az amerikai ICE űrszonda óta ez volt az első olyan űreszköz, amelyik két üstököst is meglátogatott.