AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (41. rész): További ESA tervek
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2003.10.14 09:27.)

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Az egyik ilyen program az amerikai Cassini misszióban való európai részvétel. 1990 júniusában az ESA Tanácsa jóváhagyta a Szaturnusz-szondára illesztendő Huygens (Titan-)leszállóegység tervezését és megépítését. 1990. szeptember 17-18-án pedig az ESA Tudományos Programok Bizottsága kiválasztotta a leszállószonda műszereit is. Ezek alapján a Huygens feladatai az alábbiak:
· a Szaturnusz holdjára, a Titanra történő leszállás során mérnie kell a Titan légköri jellemzőit (szélsebesség, hőmérséklet, turbulenciák, légköri elektromosság, összetétel), továbbá
· különböző színképtartományokban spektrálméréseket kell végeznie,
· fényképeznie kell a hold felhőit és felszínét. Ha a leszállás pillanatában még működik az anyaszondával való kapcsolattartás, úgy · a felszín állapotáról ad információkat (hiszen nem tudni, hogy szilárd vagy folyékony „felszínre” száll-e le.)

Nem sokkal később az ESA és a NASA illetékesei megállapodást írtak alá a Szaturnusz-programban betöltendő együttműködésről.

Egy másik érdekes tervet a francia CNES űrhivatal a németekkel közösen készítette elő. A tervezett program a Cariane nevet kapta, mely egy Ariane-5-tel felküldhető visszatérő egység kifejlesztését célozná meg. A visszatérő űreszközzel mikrogravitációs kísérleteket végezhetnének a kutatók.

Mindezekből láthatjuk, hogy habár gazdasági téren meglehetősen tornyosultak a gondok az ESA háza táján, a munka azért tovább folyt. 1991-ben nyolc Ariane-4 rakétával összesen 15, főként távközlési műholdat indított az űrügynökség. A tudományos programok tervezése és a fejlesztések tovább folytak. S közben öt svájci egy rövid ideig a mennyországban érezhette magát, amikor megtudta, a 41 svájci jelölt közül a tagország őket választotta ki a Hermes-program számára. Így lehetett ez Jean-Loup Chrétien francia űrhajóssal is, akit 1991-ben Csillagvárosban kiképeztek a Burán űrrepülőgéppel történő repülésre. A kiképzés a Hermes-program keretén belül történt.