AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (36. rész): A nyugat-német űrrepülőgép
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2003.06.26 23:17.)

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani cikkünkben bemutatunk egy nagyon látványos, ám viszonylag rövi életű űrrepülőgép-tervet.

A nyugat-német űrhajózás egyik nagy úttörője volt Eugen Sänger (1905-1964). A németek lassan, de biztosan elkezdtek tervezni, majd fejleszteni a mérnök nevét viselő, saját űrrepülőgépet. A rendszert állandóan átalakították, de a tervezések, a tökéletesítés töretlenül haladt előre.

Nyugat-Németország vigyázott, hogy a közös európai programokra (Columbus űrállomás, Hermes űrsikló és az Ariane-5, továbbá a tudományos műholdak, űrszondák) fordított hozzájárulás ne veszélyeztesse a Sänger-programot. Az 1989-re már többször letisztázott tervek szerint a hozzávetőleg 150 tonnás űrrepülőgép két, újrafelhasználható egységet tartalmazna. Az egyik egy kettős deltaszárnyú, nagysebességű repülőgép, ami a hátán hordozná a kisebb, tulajdonképpeni űrrepülőt (ezt Horusnak nevezték el), vagy esetleg egy Cargusnak nevezett teherszállító rakétát. A Horus vagy a Cargus úgy 30-35 km magasan válhattak volna le a hordozóról, majd megkezdhették volna gyors légköri repülésüket vagy az űrutazást. (A Horus esetében a repülés teljes tartama legfeljebb 50 órás lehetett volna, három főnyi személyzetet és 3 tonna terhet lehetett volna elhelyezni belsejében.)

1989-ben Heinz Reisenhuber nyugat-német kutatási miniszter bejelentése szerint a további fejlesztésekhez az NSZK Kutatási Minisztériuma négy év alatt 220 millió márkát, a nyugat-német Repülési és Űrkutatási Intézet (DFVLR) 85 millió márkát különített el, emellett 2530 millió márkát a magániparon keresztül lehetett volna felhasználni. A miniszter úgy látta, az űrrepülőgép megépítésével az akkori kilogrammonkénti 8000 dolláros pályára állítási költséget 1-2000 dollárra lehetett volna lenyomni.

Az 1989-90-es európai, kelet- és nyugat-németországi politikai és gazdasági változások sok program mellett – úgy tűnik – a Sänger-terv megvalósítását is lehetetlenné tették. (Ugyanakkor természetesen sok új lehetőséggel is jártak.)