AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (31. rész): Az Ariane-2 bemutatkozása
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2003.06.04 15:25.)

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Az Ariane rakéták tehát jól vizsgáztak. 1986. május 5-ét írunk. Január 28-án felrobbant a Challenger amerikai űrsikló, márciusban hat űrszonda sikeresen megközelítette a Halley-üstököst. Az amerikai űrprogram több éves halasztást szenvedett minden téren, hiszen a NASA szinte minden rendelkezésére álló összeget az űrsikló biztonságosabbá tételére fordított.

Eközben a szovjetek tovább építették saját űrsikló-flottájukat, a japánok pedig megkezdték gyorsnak ígérkező felzárkózásukat. Európa eddig sikerrel vette az akadályokat.

Ám 1986. május 5-én az Intelsat szervezet képviselőit nem a nagyhatalmak űrprogramja érdekelte. Ők Kourouban várták legújabb, Intelsat 5A-14 jelű távközlési műholdjuk sikeres pályára állítását. S ugyanez aggasztotta az ESA mérnökeit is. Első alkalommal próbálták ki ugyanis az Ariane-2 hordozórakétát. 1983-ban és ’84-ben már két Intelsat-holdat indítottak sikeresen Ariane-1-es rakétával. Az 1986-os indítás és ezzel az Ariane-2 bemutatkozása azonban nem járt sikerrel.

Emiatt az évben már nem is indítottak több Ariane hordozórakétát. 1987. szeptemberében egy Ariane-3 fedélzetén sikerrel Föld körüli pályára állították az Aussat-A3 és az ECS-4 műholdakat. Még az év novemberében pedig egy újabb Ariane-2 kijavította a rajta esett csorbát, s sikeresen pályára állította a TVSat-1 távközlési holdat.