AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (25. rész): Az első nyugat-európai űrhajós
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Kontinensünk hajósai - 2003.05.14 09:05.)

Miközben az ESA tagállamok gőzerővel dolgoztak a Spacelab modul megépítésén, a gyakran külön utakon járó franciák hirtelen magukénak mondhatták az első nyugat-európai űrhajóst. Ehhez persze kellett egy másik űrhajó...

Európa országai már több ízben küldtek űrhajóst a világűrbe az Interkozmosz program keretében (lásd 11-12. rész). E program keretében repült Farkas Bertalan magyar űrhajós 1980. május 26. és június 3. között, hogy tudományos kísérleteket hajthasson végre a Szaljut-6 űrállomáson. Az első román űrhajós, Dumitru Prunariu 1981 májusában tett látogatást az űrállomáson. A Szaljut-6 ezután személyzet nélkül keringett tovább az űrben, az Interkozmosz Együttműködés űrhajósprogramja ezzel befejeződött. Ám nyugat-európai űrhajós még mindig nem merészkedett az űrbe.

Erre nyilván nem kellett volna sokáig várni, hiszen a Spacelab űrállomáson mindenképpen szolgálatot teljesíthetett volna az egyik ESA-tagállam űrhajósa (s a költségvállalások miatt az is valószínű volt, hogy német lesz, mint arról már írtunk). Franciaország szovjet „űrkapcsolatait” kihasználva már előbb szeretett volna az űrbe merészkedni.

1981 októberének végén a Moszkva melletti Csillagvárosban bemutatták a szovjet-francia űrrepülés kijelölt legénységét. Az első legénység tagjai: Jurij Malisev (parancsnok), Alekszandr Ivancsenkov (fedélzeti mérnök) és Jean-Loup Chrétien (kutatóűrhajós, felül). A tartalékcsapat tagjai: Leonyid Kizim (parancsnok), Vlagyimir Szolovjev (fedélzeti mérnök) és Patrick Baudry (kutatóűrhajós, alul).

1982. június 24-én végre sikeresen startolt a Szojuz-T-6 fedélzetén az első szovjet-francia legénység Chrétien kutatóval, az első nyugat-európai űrhajóssal. Egy nappal később az űrhajó már az új Szaljut-7 űrállomáshoz dokkolt. Az állomáson egyhetes közös kutatást teljesítettek, ami megfelelt az Interkozmosz Együttműködés idején tett látogatások programjainak. A fedélzeten csillagászati (extragalaxisok, a bolygóközi anyag és a felsőlégkör fényképezése), technológiai (ólom-réz olvadékban történő diffúzió, alumínium-indium ötvözet tanulmányozása) és orvos-biológiai (egysejtűek fejlődése, emberi izmok bioelektromossága a súlytalanságban, a vérkörök ellátottsága, mérete) kísérleteket végeztek.

Az űrhármas 1982. július 2-án szállt le, az űrállomás alapszemélyzete (Berezovoj és Lebegyev) tovább folytatta repülését a Szaljut-7-en.