Az európai űrtevékenység (15. rész): AZ L3-S PROJEKT
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2003.03.07 20:17.)

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A tizenötödik részből kiderül, hogy bátor döntés volt elindítani az L3-S projektet.

Pompidou francia elnök asztalán ott hevertek az L3-S rakéta tervei. Az L3-S az addigi legnagyobb európai hordozórakéta, ugyanakkor a legdrágább is. Az ELDO, az addigi európai rakéta-együttműködés totális kudarccal végződött, minden rakéta felrobbant. Nyilvánvaló volt, hogy az ELDO tagállamai nem mennének bele csak úgy egy új rakéta építésébe.

Pompidou a kormány részéről is szorításban volt. Pompidou ugyanis De Gaulle elképzeléseit tette magáévá, a korábbi elnökre pedig a francia liberálisok sokszor mondták, hogy túlköltekezik, túl gigantikus tervekre áldoz, amik csak viszik a pénzt. Az Europa hordozórakéta fejlesztése akkoriban pontosan ilyennek tűnt. Ha mindez nem lett volna elég, a francia kormányban épp a gazdasági ügyekért felelős miniszter volt a leginkább liberális, rá abszolút nem lehetett azt mondani, hogy „gualleista” lenne. A minisztert Valéry Giscard d’Estaing-nak nevezték. (Egyébként épp e kormány működésének megkezdésekor lett vége az Europa-programnak, igaz, elsősorban a britek kilépése miatt. Ám ez is azt mutatja, hogy épp ez a kormány nem akart, nem szívesen fogadott volna el újabb „lyukas teknőbe csörgedező” pénzügyi beruházásokat.)

Pompidou azonban olyan köztársaságban volt elnök, ahol erős elnöki hatalom van, így lehetősége volt irányítania az országot, vagy alkalomadtán „helyre rakni” a kormányzati intézkedéseket. Végső soron azonban Pompidounak igen tetszettek az L3-S rakéta tervei, bár tudta, nemzetközi együttműködésre van szükség a megépítéséhez. (Külön könyvet lehetne írni arról, hogy ilyen körülmények között a francia űrhivatal, a CNES vezető szakemberei hogyan próbáltak lavírozni a politikában, hogyan tanulták meg kinek, mikor, mit és hogyan kell mondani.)

Pompidou elnök tehát bejelentette: Jóváhagyja az L3-S rakéta terveit, de csak ha azt európaivá teszik, lévén Franciaország csak a költségek 60 százalékát tudja állni. Ezzel kezdetét vette egy nyugat-európai tárgyalási „hadjárat” az Ariane-program születéséért.

Folytatjuk...