Az európai űrtevékenység (14. rész): EGY FONTOS DÖNTÉS
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Európa igáslovai a világűrben - 2003.03.05 15:53.)

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből kiderül, hogy hová nyúlnak vissza az európai "siker-rakéta" gyökerei.

Nyugat-Európában a rakétafejlesztés gyakorlatilag leállt az ELDO hibernálásával, s bár a műholdak fejlesztése nagyon gyümölcsöző volt mind a kapcsolatok erősítése, mind a tudományos eredmények szempontjából, több ország fájlalta, hogy így Európának nem lehet teljesen önálló űrkutatása.
Az 1973-ban kidolgozott Europa-3 tervei továbbra is jóváhagyásra vártak. Azt már lehetett sejteni, hogy az ELDO életre keltéséig nem lehet semmilyen közös rakétafejlesztésbe fogni. Ugyanakkor az Europa rakéták 11 indításából 11 sikertelen volt. Az ELDO szervezetben sem volt zökkenőmentes az együttműködés. Az űrkutató szakemberek ebben a helyzetben vakmerő lépésre szánták el magukat: egy még nagyobb hordozórakétát terveztek...
A 47 méter magas L3-S rakéta tervei a 32 méter magasra tervezett Europa-3 terveire épültek. Nagyobb hasznos teher, szinte bármilyen pálya, s akár kereskedelmi haszon. Ezzel kecsegtettek az új rakéta tervei. Ám az Europa-program idején meglévő kezdeti lelkesedés is csak 11 kudarcra volt elegendő, - az Europa program halódott...
A szakemberek folytatták vakmerő tetteiket: a dokumentációt Pompidou francia elnök asztalára tették jóváhagyásra. Pompidounak döntenie kellett: lesöpri asztaláról a terveket mondván, hogy nincs rá pénz, vagy - vállalva a jelentős kockázatot - támogatja azokat, önálló európai sikersorozatot indítva, aminek kifejlesztése ugyanakkor tönkreteheti Franciaország gazdaságát. Az elnök pedig meghozta a döntést…

Folytatjuk...