A második svéd
(Rovat: Kontinensünk hajósai, Űrturisták és magánűrhajók , Az űrállomás és az USA - 2023.05.02 07:15.)

Svédország második űrhajósa kereskedelmi megállapodás alapján jövőre juthat fel a Nemzetközi Űrállomásra. Talán.

Az erről szóló szándéknyilatkozatot a közelmúltban írták alá a Svéd Űrügynökség (Swedish National Space Agency) és az Axiom Space képviselői. A jelenlegi elképzelések szerint a repülés 10 napig tart. A valóságban a helyzet azonban ennél bonyolultabb, mert bár a Svéd Űrügynökség közvetlenül tárgyal az Axiommmal, a képbe az Európai Űrügynökség (ESA) is belép. A Space News cikke szerint az ESA is aláír egy megállapodást az Axiommal, amelynek értelmében az ESA lesz a legénységet szolgáltató partner (crew provider) az akcióban, vagyis ők fognak kijelölni egy ESA-űrhajóst a küldetésre. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója ezzel kapcsolatban a 38. Űrszimpóziumon azt nyilatkozta, hogy „az ESA űrhajóspolitikáját pontosan ezen lehetőségekhez igazítva alakítottuk ki, hogy a kereskedelmi űrrepüléseken való részvétellel sokszínűbbé és szélesebbé tegyük Európa bekapcsolódását az űrpiacon való részvételbe”.

Szép mondat, de lássuk a tényeket. Kétségtelen, hogy az ESA legújabb űrhajósválogatásának tavaly megnevezett jelöltjei között a tartalékosok egyike a svéd Marcus Wandt. Ha tehát mindhárom fél következetes akar maradni eddigi döntéseihez, akkor Marcus Wandt lehet a jelölt az Axiom-űrrepülésre. (A hírekben nem esik szó arról, lesz-e svéd tartaléka a tartalék ESA-snak. Mindenesetre a tavaly bejelentett ESA-csapatban nincs több svéd, a tartalékok között sem. – B.E.) Kényesebb kérdés, hogy az ESA és az Axiom közleményei a megállapodásról egybehangzóan ESA-űrhajósról beszélnek, míg a Svéd Űrügynökség közleményében egyértelműen svéd űrhajósról van szó. Végül az sem mellékes, hogy a Svéd Űrügynökség leendő űrhajósukat a harmadik svédnek tekinti a világűrben, ugyanis az amerikai Jessica Meirnek svéd állampolgársága is van (ő ugyan az Egyesült Államokban született, de édesanyja Svédországban, ezen a jogon Meir is megkapta a svéd állampolgárságot). Az Axiom küldetés kapcsán svéd űrhajósról (bár csak a másodikról!) beszélt Anna Rathsman, a Svéd Űrügynökség főigazgatója, aki nem mellesleg az ESA Tanács jelenlegi elnöke. (Nem példa nélküli az ESA történetében, hogy a szervezet vezetőinek honfitársai hirtelen felbukkannak az űrhajósok között. – B.E.)

Svédország eddigi egyetlen űrhajósa Christer Fuglesang volt, aki 1992-ben került be az ESA űrhajóscsapatába, majd 2006-ban az STS-116 és 2009-ben az STS-128 fedélzetén járt a világűrben. A részben svéd Jessica Meir 2019-20-ban dolgozott az ISS-en.

Christer Fuglesang, aki 2006-ban és 2009-ben egy-egy űrrepülőgépes küldetéssel járt a világűrben, mindmáig az egyetlen svéd űrhajós. (Kép: NASA)

A Svéd Űrügynökség közleményében az is olvasható, hogy szeretnék, ha űrhajósuk egy éven belül feljutna a világűrbe, de ez a formális űrhajós-válogatásuk menetétől is függ. Utóbbiban együttműködnek a Swedish Space Corporationnal, a svéd fegyveres erőkkel, valamint a Saab és a FAM vállalatokkal.

Nem Svédország lesz az első ESA-tagállam, amelyik az Axiom közreműködésével kereskedelmi alapon küld űrhajóst a világűrbe. Olaszország 2018 óta működik együtt az Axiommal, és arra számít, hogy űrhajósa még idén, az Axiom–3 küldetéssel repülhet. (Mint arról hírt adtunk, Magyarország is az Axiommal kötött szerződés alapján küldi a világűrbe következő űrhajósát. – B.E.) Az Axiom Space áprilisban jelentette be, hogy Axiom Space Access Program néven új kezdeményezést indít, amelynek keretében további kormányoknak kívánnak lehetőséget biztosítani úrhajósaik világűrbe küldésére.

Az Axiom Space több, kereskedelmi alapon üzemeltetendő modult is tervez, amelyeket egy önálló kereskedelmi űrállomás előfutáraként az ISS-hez szándékoznak kapcsolni. (Fantáziarajz: Axiom Space)