Transporter-7, magyar műholddal
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Hazai kutatóhelyek és űripar , SpaceX - 2023.04.15 11:20.)

A SpaceX legújabb költségmegosztásos startja alkalmával a több tucatnyi kis műhold között egy magyar készítésű is volt.

Frissítés! Cikkünk eredeti változatában a műegyetemi MRC-100 műholdat is „elindítottuk”, de az valójában a következő Transporter repülés alkalmával startol majd. A tévedésért elnézést kérünk!

A Transporter-7 repülést indító Falcon-9 hordozórakéta – többszöri halasztás után – az Amerikai Űrhaderő kaliforniai Vandenberg támaszpontjáról emelkedett a magasba április 15-én magyar idő szerint 8:48-kor. A rakéta B1063 sorszámú első fokozata most jubilált: már tizedik alkalommal használták. Ezúttal a szárazföldre (Landing Zone-4) tért vissza.

A Transoporter küldetések sorozatát a SpaceX 2021 januárjában kezdte, legutóbb a 6. repülés – egyben a naptári év első űrindítása – idén januárban volt. Ilyenkor mikro-, nano és pikoműholdak, vagyis kis méretű űreszközök állnak Föld körüli pályára nagy adagokban. A kisműholdas üzemeltetők – gyakran egyetemek, kutatóintézetek, startup vállalkozások – számára ez a megoldás megfizethető startlehetőséget biztosít, hiszen nem kell dedikált hordozórakétára költeni, a felbocsátás költségeit meg tudják osztani egymás között. Ilyen alkalmakkor a pályára juttatott műholdak többségét CubeSat vagy PocketQube kategóriájú kicsi űreszközök teszik ki.

A Transporter-7 közel poláris napszinkron pályákra (SSO, Sun-Synchronous Orbit) vitte a Falcon-9 hasznos terhét alkotó apró műholdakat. Ezek egy része nem közvetlenül a rakéta utolsó fokozatától önállósult, hanem nagyobb hordozó műholdak belsejéből indítják majd útnak őket, jellemzően néhány nap elteltével. Ilyen műholdszállító és -kivető műholdak az olasz D-Orbit ION SCV-010, az amerikai Momentus Space Vigoride-6 és a brit Alba Orbital cég Alba Cluster-7 nevű eszközei.

A műholdak és műholdhordozók „társasága” a Falcon-9 orrkúpja alatt. (Kép: SpaceX)

Számos ország különféle szervezetei indítottak most technológiai kísérleti, földmegfigyelő, távközlési, tudományos, oktatási és egyéb célú űreszközöket. Összesen 51 önálló űreszköz és „műholdszállító műhold” (angol szóhasználattal orbital transfer vehicle) volt a rakétán. Számunkra mégis egy műhold a legérdekesebb, hiszen Magyarországon készült.

A most felbocsátott magyar műhold a Momentus Space eszközében elhelyezett és később onnan önállósodó, a budapesti C3S Kft. által fejlesztett és épített VIREO (Virtual Intelligence Realization for Earth Observation). Ez Magyarország első, kizárólag ipari felhasználást célzó technológiai demonstrációs műholdas küldetése. Feladata, hogy olyan mesterséges intelligencián alapuló megoldások űrös alkalmazhatóságát tesztelje, amelyek földi körülmények között a csúcstechnológiát képviselik. A Föld körüli pályán történő demonstráció egyebek mellett a földmegfigyelési célú küldetések során keletkező hatalmas adatmennyiség űrbeli előválogatását teszi lehetővé.

A 3 egységes (3U, 10×10×30 cm-es) CubeSat méretkategóriájú VIREO a C3S Kft. és egyben Magyarország második 3U méretű műholdja, amelyet a cég a jelenleg is Föld körüli pályán üzemelő RadCube küldetéshez kifejlesztett platformja alapján készített. (Kép: C3S)

A teljesség igénye nélkül említsünk meg néhány más „utastársat” is a mai Falcon-9 repülésről. Négy Blackjack műholdat az amerikai hadsereg kutatási ügynöksége (Defense Advanced Research Projects Agency, DARPA) készített, egy kémkedési célú kisműholdas hálózat tagjai. A kanadai GHGSat (Greenhouse Gas Satellite) konstellációjának három új tagja (C6, C7 és C8) hamarosan csatlakozik a légkörben levő üvegházhatású gázok koncentrációjának mérését nagy felbontással végző, korábban indított társaihoz. A számos CubeSat közt megtalálhatók például török, dán, kolumbiai, tajvani, bolgár és kenyai készítésű példányok is.

A hasznos teher legnagyobb (700 kg tömegű) műholdja a török készítésű IMECE földmegfigyelő műhold volt, amely méter alatti felbontású képek készítésére lesz alkalmas. Míg a többiek km. 500 km-es magasságban válnak el a Falcon-9 második fokozatától, addig ez 680 km-ig jut majd, a start után mintegy két és fél óra elteltével. Feladata végeztével maga a második fokozat az utolsó, ötödik begyújtásával visszatér a sűrű légkörbe, ahol megsemmisül. (Kép: Tübitak / Anadolu Agency)