Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Transporter-7, magyar műholddal A SpaceX legújabb költségmegosztásos startja alkalmával a több tucatnyi kis műhold között egy magyar készítésű is volt. Frissítés! Cikkünk eredeti változatában a műegyetemi MRC-100 műholdat is „elindítottuk”, de az valójában a következő Transporter repülés alkalmával startol majd. A tévedésért elnézést kérünk! A Transporter-7 repülést indító Falcon-9 hordozórakéta – többszöri halasztás után – az Amerikai Űrhaderő kaliforniai Vandenberg támaszpontjáról emelkedett a magasba április 15-én magyar idő szerint 8:48-kor. A rakéta B1063 sorszámú első fokozata most jubilált: már tizedik alkalommal használták. Ezúttal a szárazföldre (Landing Zone-4) tért vissza. A Transoporter küldetések sorozatát a SpaceX 2021 januárjában kezdte, legutóbb a 6. repülés – egyben a naptári év első űrindítása – idén januárban volt. Ilyenkor mikro-, nano és pikoműholdak, vagyis kis méretű űreszközök állnak Föld körüli pályára nagy adagokban. A kisműholdas üzemeltetők – gyakran egyetemek, kutatóintézetek, startup vállalkozások – számára ez a megoldás megfizethető startlehetőséget biztosít, hiszen nem kell dedikált hordozórakétára költeni, a felbocsátás költségeit meg tudják osztani egymás között. Ilyen alkalmakkor a pályára juttatott műholdak többségét CubeSat vagy PocketQube kategóriájú kicsi űreszközök teszik ki. A Transporter-7 közel poláris napszinkron pályákra (SSO, Sun-Synchronous Orbit) vitte a Falcon-9 hasznos terhét alkotó apró műholdakat. Ezek egy része nem közvetlenül a rakéta utolsó fokozatától önállósult, hanem nagyobb hordozó műholdak belsejéből indítják majd útnak őket, jellemzően néhány nap elteltével. Ilyen műholdszállító és -kivető műholdak az olasz D-Orbit ION SCV-010, az amerikai Momentus Space Vigoride-6 és a brit Alba Orbital cég Alba Cluster-7 nevű eszközei.
A műholdak és műholdhordozók „társasága” a Falcon-9 orrkúpja alatt. (Kép: SpaceX)
Számos ország különféle szervezetei indítottak most technológiai kísérleti, földmegfigyelő, távközlési, tudományos, oktatási és egyéb célú űreszközöket. Összesen 51 önálló űreszköz és „műholdszállító műhold” (angol szóhasználattal orbital transfer vehicle) volt a rakétán. Számunkra mégis egy műhold a legérdekesebb, hiszen Magyarországon készült.
A 3 egységes (3U, 10×10×30 cm-es) CubeSat méretkategóriájú VIREO a C3S Kft. és egyben Magyarország második 3U méretű műholdja, amelyet a cég a jelenleg is Föld körüli pályán üzemelő RadCube küldetéshez kifejlesztett platformja alapján készített. (Kép: C3S)
A teljesség igénye nélkül említsünk meg néhány más „utastársat” is a mai Falcon-9 repülésről. Négy Blackjack műholdat az amerikai hadsereg kutatási ügynöksége (Defense Advanced Research Projects Agency, DARPA) készített, egy kémkedési célú kisműholdas hálózat tagjai. A kanadai GHGSat (Greenhouse Gas Satellite) konstellációjának három új tagja (C6, C7 és C8) hamarosan csatlakozik a légkörben levő üvegházhatású gázok koncentrációjának mérését nagy felbontással végző, korábban indított társaihoz. A számos CubeSat közt megtalálhatók például török, dán, kolumbiai, tajvani, bolgár és kenyai készítésű példányok is.
A hasznos teher legnagyobb (700 kg tömegű) műholdja a török készítésű IMECE földmegfigyelő műhold volt, amely méter alatti felbontású képek készítésére lesz alkalmas. Míg a többiek km. 500 km-es magasságban válnak el a Falcon-9 második fokozatától, addig ez 680 km-ig jut majd, a start után mintegy két és fél óra elteltével. Feladata végeztével maga a második fokozat az utolsó, ötödik begyújtásával visszatér a sűrű légkörbe, ahol megsemmisül.
(Kép: Tübitak / Anadolu Agency)
| |||
|