Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Az első kozmikus indítás brit földről... ...pontosabban onnan felszállva, majd a Jumbo szárnya alól rakétát indítva. A LauncherOne startkísérlete kudarccal végződött. Ahogy arról korábbi európai mozaikjainkban már beszámoltunk, a Virgin Orbit már jó ideje arra készült, hogy akár már 2022 novemberében elvégezze az első „brit földről végzett orbitális inditást”. A Cosmic Girl nevű Boeing 747-es „Jumbo” a szárnya alól kívánta indítani azt a Launcher One rakétát, amely több kis műholdat állíthat pályára. A brit Polgári Repülésügyi Szervezet a nyáron társadalmi konzultációra is bocsátotta a Virgin Orbit Boeing 747-esének Spaceport Corwallról történő üzemelési és a kijelölt légtérből történő (szárny alóli) rakétaindítási kérését. A Repülésügyi Szervezet elsősorban az esetleges környezet- és természetvédelmi kockázatokkal kapcsolatos észrevételeket várta. A konzultáció eredményét is figyelembe véve azután kialakították azokat az eljárásokat és elvárásokat, melyeket mind a Virgin Orbitnak, mind pedig a Spaceport Cornwallnak teljesítenie kellett az engedélyek megszerzése érdekében. Szintén a nyáron zárult egy másik konzultáció is, melyet az Egyesült Királyság Tengerfelügyeleti Szervezete (MMO) bocsátott útjára. Nos, ezek a konzultációk, illetve néhány – a megfelelés érdekében elvégzendő – extra feladat kicsit késleltette az engedélyek megszerzését, de végül a Polgári Repülésügyi Szervezet november közepén kiadta azokat mind a(z űr)repülőtér, mind pedig az űrszállító rendszer üzemeltetőinek.
Immár az engedély birtokában a Cosmic Girl 2023. január 9-én emelkedett a levegőbe, hogy kirepüljön a tenger felett számára kijelölt légtérbe, ahol a Launcher One rakéta leoldására 35,000 láb (nagyjából 10,700 m) magasságban sor is került, magyar idő szerint már 10-én 00:09-kor. (A B-747-es fel- és leszállási, illetve megközelítési légterei a délnyugat-angliai partvidék közelében, illetve a Newquay Cornwall Airport (ICAO: EGHQ / IATA: NQY) fölött és körül vannak.)
A Start me Up elnevezésű küldetésben három brit, négy brit–amerikai, illetve egy-egy lengyel és ománi űreszköz került volna pályára. Ezek közül a Prometheus-2A, -2B, valamint a CIRCE-A és -B az amerikai és brit védelmi minisztériumok számára fejlesztett eszköz. A rakéta második fokozatának beindulásáig és az orrburkolat leválásáig a jelek szerint minden rendben zajlott, de aztán valamilyen – egyelőre nem részletezett – hiba lépett fel, ami miatt a kilenc űreszköz nem érte el a tervezett pályát. (A Cosmic Girl hordozó repülőgép időközben rendben landolt a Spaceport Cornwall futópályáján.)
A Prometheus-2A és -2B technológiai CubeSatok rádiójelek (pl. GPS jelek is) monitorozására készültek, de speciális távérzékelési és távközlési kísérleteknek is részesei lettek volna. A két űreszközt három év alatt hozta létre a brit Védelmi Tudományos és Technológiai Labor (Dstl), az In-Space Missions, valamint az Airbus DS. A műhold tulajdonos-üzemeltetője a Dstl lett volna.
A CIRCE (Coordinated Ionospheric Reconstruction CubeSat Experiment) a Dstl és az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutatólaboratóriuma (NRL) ionoszféra-fizikai CubeSatja. A részletesebben nem ismertetett kutatási területek az űrbeli környezet ismerete, az űridőjárás és a (katonai) C4 (command, control, communications and computing).
Az AMAN nevű kisméretű földmegfigyelő műhold Omán első, míg a STORK-6 a lengyel SatRevolution immár sokadik – szintén földmegfigyelő – eszköze.
Noha a Virgin Orbit LauncherOne eszközét már ötször használták, de az előző az indításokra minden esetben a Kaliforniában található Mojave Air and Space Portról felszállva került sor. A Virgin Orbit 2023 és 2030 között, Newquay-Cornwall repteréről felszállva (lásd a fenti grafikát) évi két levegőből történő rakétastarttal számol. Mindenesetre most a brit földről indított első küldetés kudarccal végződött. | |||
|