Újabb StriX radarműhold Electron rakétával
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Japán a világűrben , Amerika hordozórakétái - 2022.09.16 07:15.)

A Rocket Lab rakétájának 30. repülése alkalmával Új-Zélandból indult a japán űreszköz.

A StriX-1 indítása a második a műholdrendszer három tagjának startjai sorában, amelyeket egy szerződés keretében a Rocket Lab végez a Synspective nevű japán cég megbízásából. A rendszer első, kísérleti példánya (StriX-α) még 2020 decemberében startolt, a hármas sorozat kezdete pedig a még mindig tesztműholdnak számító StriX-β-val idén februárban volt. A mostani az Electron rakéta kereken 30. startja, jelmondata The Owl Spreads Its Wings, vagyis a bagoly kiterjeszti szárnyait. A baglyos motívum már az első StriX startnál is jelen volt (The Owl's Night Begins, indul a bagoly éjszakája). A második, 2022. februári start volt a folytatás: The Owl's Night Continues. A mostani műholdfelbocsátás a Mahia-félszigeten, a B jelű startállásból történt szeptember 15-én magyar idő szerint 22:38-kor.

Bár a Rocket Lab szakemberei most nem kísérelték meg az első fokozat visszahozatalát, az elmúlt időszakban sikeres statikus teszteket végeztek az egyik olyan Rutherford hajtóművel, amelyet korábban újbóli hasznosítás céljából begyűjtöttek. (A fokozatban összesen 9 ilyen hajtómű működik.) A végső cél, hogy az Electron rakéták kiürült első fokozatait többször felhasználhassák, amitől a költségek csökkentését és gyorsabb egymás utánban végrehajtható indításokat remélnek. (Kép: Rocket Lab)

A japán startup vállalkozás, a Synspective egy összesen 30 darabból álló, X-sávú apertúraszintézises radarműhold-konstelláció kiépítését tervezi. A StriX-1 számára kb. 560 km magas, közel poláris körpályát jelöltek ki. A műhold tömege mintegy 100 kg. Ha a műholdsereg kiépül, globális lefedettségű, nagy (1 m-es) felbontású, sűrű visszatérési idejű földmegfigyelési adatokat szolgáltat majd – a technikából adódóan éjjel-nappal, akár felhős és borult időjárás mellett is.

A StriX-1 radaros (synthetic aperture radar, SAR) távérzékelő műhold az indításra való előkészítése közben. Az 5 m hosszú radaros antennát csak a Föld körüli pályán nyitják ki. (Kép: Rocket Lab)

A közel valós időben érkező adatokat a majdani felhasználók többek között természeti erőforrások felmérésére, katasztrófahelyzetekben, a hajóforgalom és városi forgalom megfigyelésére használhatják. Nem a Synspective az egyetlen magáncég, amely a korábban állami szervezetek és űrügynökségek dominálta, viszonylag nagy tömegű műholdakat alkalmazó területre lép. A japánok 2023 végéig még három hasonló űreszköz felbocsátását tervezik, a teljes 30-as konstelláció 2026 végéig épülne ki.