Európai mozaik – 2021. augusztus
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Lássuk és halljuk egymást , GMES - Copernicus - 2021.09.03 07:15.)

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Egy augusztus 3-i bejelentés szerint a spanyol UARX Space a holland Dawn Aerospace-t választotta ki arra a feladatra, hogy hajtóművel lássa el az OSSIE nevű űrvontatót. Az OSSIE (Orbit Solutions to Simplify Injection and Exploration) egy kisméretű űrvontató, mely max. 400 kg össztömegben tud műholdakat a megrendelők által kívánt pályára juttatni. Ehhez kisméretű CubeSat kivetőkkel látják el (nevük RAMI, azaz Reliable and Advanced Mission Injector), melyekben 1-12XL egységű miniműholdak helyezhetők el a megrendelők kívánsága szerint. Az OSSIE indítása 2023 elején várható, amennyiben a 2022-re tervezett orbitális demonstrációs kísérlet sikeres lesz. A Dawn Aerospace hozzájárulása a projekthez azért izgalmas, mert teljes egészében zöld technológián alapuló hajtóműveket, üzemanyagtartályokat és tehetetlenségi helyzetbeállító eszközöket kívánnak alkalmazni.

Balra az OSSI egy lehetséges konfigurációja, jobbra a RAMI. (Képek: UARX Space)

Az ESA is dolgozik a turizmus űrtechnikai támogatásán – de nem úgy… Szóval nem az űrturizmusról (tehát az űrbe, vagy annak „határvidékére” irányuló turizmusról), hanem az űrtechnikák turizmusban alkalmazhatóságáról egyeztettek a World Tourism Forum Lucerne (WTFL) és a European Space Agency (ESA, Európai Űrügynökség) szakemberei. A cél az, hogy a turisztikai és vendéglátási szektor, űrtechnikáknak is köszönhető módon, jó eséllyel elérje azt a fenntarthatósági szintet, melyet az Agenda 2030 elvár. Az elképzelések szerint, közösen olyan innovatív projekteket és vállalkozásokat kívánnak támogatni, melyek a cél érdekében intenzíven használják az európai navigációs, távérzékelési és távközlési holdakat.

E sorok írásakor lassan célegyenesbe fordult a következő Ariane-5 indítás előkészítése. Az európai rakéta a VA255 repülés keretében két európai műholdat állít majd pályára valamikor szeptemberben. A luxemburgi SES számára a francia–olasz Thales Alenia Space által épített SES-17 geostacionárius távközlési hold az amerikai kontinens, a karibi térség, és az Atlanti-óceán egy része felett fogja biztosítani, hogy a kereskedelmi repülőgépeken utazók internethez férjenek. A szintén a Thales által a francia Védelmi Minisztérium számára fejlesztett Syracuse-4A pedig a francia fegyveres erőknek biztosít majd kommunikációs szolgáltatásokat.

Az A-74 nevet viselő, mintegy 1270 km² területű jéghegy a közelmúltban majdnem nekiütközött a 150 m vastagságú Brunt-jégmezőnek, amelyről egyébként több mint fél éve leszakadt. Akkor azonban kissé eltávolodott attól, így nem fenyegetett ütközésveszély. Augusztus elején azonban az erős keleti szelek által hajtott hullámok elkezdték visszatolni „szülőanyjához”. Mozgását az EU Copernicus programjának Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjai követték nyomon. Augusztus 9–18. közötti mozgásáról a képek alapján animációt készítettek. A szakemberek egyébként amiatt aggódtak, hogy ha az ütközés nagy erejű lett volna, egy újabb (mintegy 1700 km²-es) darabot szakíthatott volna le a Brunt-selfjégről. A Brunt az utóbbi években annyira instabil jégmezővé vált, hogy a britek 2017-ben 20 km-rel odébb helyezték a rajta lévő Halley VI kutatóállomásukat. (A témáról augusztusban a Sentinel blogon is olvashattak magyarul. – A szerk.)

Az A-74 jéghegy helyzete augusztus 12-én, Sentinel-1 radaros műholdképen. (Az animáció képei: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)