SSMS: az európai rakéta cseh műholdkivetője
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Kontinensünk űrtörténelme - 2020.09.05 07:15.)

Csehország fontos eszközt gyárt a Vega rakétákhoz. Ráadásul majd sorozatban...

Az SSMS

Az olasz Avio már két olyan szerkezetet fejlesztett ki és gyárt, melyekkel a legkisebb európai rakétákon (a Vegákon) egyidejűleg több kisebb-nagyobb műholdat lehet szállítani, majd pályára helyezni. A VAMPIRE egy nehéz (max. 1500 kg-os) és maximum hat kisebb (egyenként akár 120 kg-os) műholdat vihet fel és lökhet ki a pályára. A VESPA C segítségével két – egyenként 100-1000 kg-os – műholdat lehet a Vegák orrkúpja alatt elhelyezni.

A most, a Vega minapi VV16-os startja alkalmával bemutatkozott SSMS (Small Spacecraft Mission Service) a rakétához fejlesztett moduláris szállító és kivető szerkezet, amely konfigurációtól függően több tíz piko-, nano- és miniműhold indítását teszi lehetővé, maximum 400 kg össztömegig. Élethű makettjét a 2017-es Le Bourget-i Repülési és Űrkutatási Kiállításon mutatták be. Tervezését és fejlesztését az Avio végezte, viszont a gyártását (a várakozások szerint évi 1–3 darabot) a szintén olasz S.A.B. Aerospace S.R.L. cseh leányvállalata, a brnói S.A.B. Aerospace s.r.o. végzi.

Fent a Vega utolsó fokozata és a megpakolt SSMS, a végfokozathoz illesztő kúpos-hengeres adapteren. Jobbra az SSMS egy lehetséges konfigurációja. (Grafika: Avio / ESA)

Csehszlovákia űrprogramja

Persze a megbízás egy ilyen fontos, már sorozatban gyártandó (!), és rakétákon használatos eszköz kifejlesztésére nem lehet előzmények nélküli. A „keleti blokkban” már az Interkozmosz időkben is kiemelkedő volt a csehszlovák űrtevékenység, és nem különben fontos és sikeres volt az azzal gyakran „kéz a kézben járó” repülőipar. Ezt – mint látni fogjuk – azután sikerült valamelyest meg- és átmenteni a piacgazdaságba.

Azok után, hogy a csehek már a 60-as és 70-es években is több űreszközre készítettek kisebb-nagyobb berendezéseket, majd elkezdték az 1978-ban pályára álló első saját (és az első „régiós”) műholdjukat építeni, azon sem lepődhetünk meg, hogy ők lehettek a világon a 3. nemzet, amelynek saját űrhajósa lett. [Kevéssé ismert, hogy az Interkozmosz űrhajósok első három helyét a szovjetek a programban való részvétel intenzitása alapján osztották ki. A sorrend Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország volt. Miután azonban a lengyelek közölték, hogy ha a lengyel kozmonautának a kelet-NÉMET után kell repülnie, akkor inkább kiszállnak, végül a sorrend a csehszlovák, lengyel, NDK-s lett. A többi ország esetében – a közel azonos erőfeszítések miatt – az orosz ábécé sorrendjét használták, így lett később Bulgária után Vengrija (Magyarország), Vietnam, stb. a sorrend. – A szerző megj.]

A Èeské Budìjovice-i születésű Vladimír Remek 1978. február 3-án indult egy Szojuz űrhajóval egy hetes látogatásra a Szaljut-6 űrállomáshoz, s lett az első „se nem szovjet, se nem amerikai” ember a világűrben.

Balra Alekszej Gubarjev parancsnok, jobbra Remek kutatóűrhajós a csillagvárosi Űrhajóskiképző Központban

Csehszlovák, illetve cseh műszerek és berendezések repültek az Interkozmosz-3, -5, -9, -10, -12–14, -20, -21, -24 és -25, valamint a Prognoz-4–10 műholdakon, az Iszkra-1, -2 és -3 rádióamatőr holdakon, több Bion biológiai és élettani (visszatérő) automatikus űrhajón. A rendszerváltásig Csehszlovákia két saját építésű műholdat állított pályára (lásd később) és jelentős szerepet vállalt többek között az 1986-ban a Halley-üstökös megközelítését végző két Vega űrszonda programjában is. Ők készítették az ASP-G nevű automatikus stabilizáló rendszert, az ADN nevű tartalék pozícióérzékelőt, és részt vettek a – szovjetekkel és lengyelekkel közös – plazmahullám-elemző berendezés megvalósításában is.

Fent a Magion-1, lent az Interkozmosz műholdra szerelt („potyautas”), sok napelemmel burkolt Magion-2

Csehország űrprogramja

Csehszlovákia és Csehország eddig összesen hét műholdat épített (!), ezek közül öt már a rendszerváltás után került pályára.

A MIMOSA a vibrációs teszten (balra) és a startelőkészítésen Pleszeckben (jobbra)

Csehország 2004 novemberében lett az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködő partnere (Cooperating State), majd négy évvel később – 18. országként – csatlakozott a szervezethez. A csehek komolyan részt vesznek a Galileo műholdas navigációs és a korábbi GMES, ma Copernicus földmegfigyelési programban. Nagyon erős politikai lobbijuk eredményeként az EU Prágában hozta létre a Galileo Supervisory Agency (GSA) szervezetet (mai neve: European GNSS Agency).

A Lucky-7 1U CubeSat

A csehek bedolgoztak a 2019-ben pályára állított, 50 kg-os japán technológiai és távérzékelő műholdba, a Hodoyoshi-2-be. A műhold 10 kg össztömegű tudományos berendezéseit cseh barátainkon – és magyar szakembereken – kívül amerikai, német, svéd, tajvani, vietnámi kutatók és mérnökök készítették.

A 2020-as ESA büdzsébe Csehország 44,7 millió eurót fizet be, ami a majdnem négyszer nagyobb lakosságszámú Lengyelország befizetésénél 6 millió euróval több, a magyar befizetésnek pedig közel a négyszerese.