Elindult a THEMIS
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Űridőjárás - 2007.02.18 08:05.)

Delta-2 rakétával startolt a földi magnetoszféra folyamatait kutató öt kis amerikai műhold.

Az indításra Floridából kétnapos késéssel, szombaton (február 17-én) került sor. (Az időpont közép-európai idő szerint már éppen február 18-ra esett, 0 óra 1 percre.) A THEMIS egy rövidítés: Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms. Magyarul nagyjából azt fejezi ki, hogy a program az ún. mágneses szubviharok során bekövetkező eseményeket és nagyskálájú kölcsönhatásokat vizsgálja.

A THEMIS a NASA első olyan űrprogramja, amelyben egyszerre öt azonos mesterséges hold kötelékét állítják pályára. Feladata, hogy döntsön a Föld magnetoszférájában lezajló szubviharok (más magyar szakkifejezéssel öbölháborgások) keletkezésére vonatkozó plazmafizikai elméletek közt, és megválaszolja a kérdést, pontosan hol és hogyan jön létre ez a jelenség, mi okozza a sarki fény hirtelen felerősödését. Mindezt a nevéből adódóan teljesen objektíven, pártatlanul teszi – Themis ugyanis a görög mitológiában az igazság istennője...

De mik is a vizsgálandó jelenségek? „Az öbölháborgás a mágneses térnek néhány órás időtartamú, 100 nanoteslánál kisebb amplitúdójú, helyi jellegű változása. Nevét onnan kapta, hogy a magnetogramokon egyoldalú kiöblösödés formájában jelentkezik úgy, hogy a mágneses elemek értéke folyamatosan nő, vagy csökken egy szélső értékig, majd fokozatosan visszatér az eredeti értékhez. Egyes öbölháborgások több napon át folyamatosan ugyanabban az időben jelentkeznek. A visszatérési hajlam télen nagyobb, mint nyáron, és gyakoriságukban a 27 napos periódus is megállapítható (ez kb. a Nap tengelyforgási periódusa az egyenlítőn - A szerk.). Az öbölháborgások a magasabb szélességeken és éjjel erősebbek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az öbölháborgásokat a Nap részecskesugárzásával és az ionoszférában levő áramlásokkal hozhatjuk kapcsolatba.” (Völgyesi Lajos: Geofizika, Műegyetemi Kiadó, 2002)

A szubviharok működésének felderítése fontos az űridőjárás folyamatainak megértéséhez. Hozzájárul a Föld körül keringő űreszközök és az űrhajók utasainak a veszélyes részecskesugárzástól való megvédéséhez. Mivel az egyes öbölháborgások hatása a Föld körüli térség nagy részében perceken belül érezhető, egyetlen műhold nem elég a kifejlődésük vizsgálatához. Az öt, „mosógép méretű” THEMIS hold egyszerre nagy területet tart megfigyelés alatt, a Nap-Föld vonal mentén. Erősen elnyúlt, rezonáns pályájukat úgy alakítják ki, hogy 1, 2 és 4 nap alatt kerüljék meg a Földet. Négynaponta a műholdak egy vonalba kerülnek, a Föld-Hold távolság hatodrészének illetve felének megfelelő távolságok között. Érdekesség, hogy egyelőre még nem dőlt el: az öt azonos műhold közül melyik milyen végleges pályára áll majd. Az irányításért felelős szakemberek ezt a start után kb. egy hónappal határozzák meg, mielőtt elindítják a pályamódosító manővereket. A holdak két éves élettartamuk során mintegy 30 szubvihart figyelhetnek majd meg.

(Kép: NASA)